Jan Gossaert
| Jan Gossaert | |
 | |
| Önarcképe (1515/20) | |
| Született | 1478 körül Maubeuge |
| Meghalt | 1532. október 1. Antwerpen vagy Middelburg |
| Alkotott | 1508–1532 |
| Nemzetisége | flamand |
| Stílusa | romanizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Gossaert témájú médiaállományokat. | |
Jan Gossaert (Mabuse) (Maubeuge, 1478 körül — Antwerpen vagy Middelburg, 1532. október 1.) németalföldi festő, az olasz reneszánszt követő romanisták vezéralakja.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Flandriában az Itáliába látogató festők révén az olasz érett reneszánsz kultúra folytatódott ötvözve a németalföldi hagyományokkal. Megújult a festészet a löweni egyetem által teremtett humanista légkör és az Itáliával létesített élénkebb kapcsolatok révén. Az antwerpeni Metsys meghonosította a humanista szellemű arcképet, őt követte Jan Gossaert, akit valószínűleg maubeugei származása miatt Mabusének neveztek. Ma sem tudjuk születésének pontos idejét, azt lehet tudni, hogy a 15. század utolsó harmadában született. 1503-ban tagja lett az antwerpeni Szt. Lukács céhnek.
Fülöp herceg (a burgundiai „fattyú”) kíséretében utazást tett Rómába II. Gyula pápához, Rómán kivül több helyütt is időztek, Trento, Verona, Mantova, Firenze. E helyeken találkozott Gossaert a Quattrocento[1] stílusiránnyal, s számos Raffaello műről készült metszethez jutott, melyeket behatóan tanulmányozott. Humanista szellemben kezdett festeni. Több változatban megfestette a Szűzanyát a gyermek Jézussal, ezek a képek ötvözik a hagyományos németalföldi festészetet és az olasz érett reneszánsz festészet ünnepélyességét, színességét. Igazán nagy hatása volt mitológiai alakokat ábrázoló festményeinek (például Neptunus és Amphitrite; Herkules és Deianeira; Danaéc. képei), melyek a romanizmust képviselték, s még a Rubens után következő korszakra is hatottak.
Következetesen romanizmust vagy manierizmust emlegetnek Gossaert képeinek stílusát illetően, mintegy jelezve a stílusváltás időszakát. A festő képes távolságot tartani témáitól, s mindezt hűvösségnek, modorosságnak tudják be a művészettörténetben.[2] Sőt Ernst H. Gombrich, a 20. század egyik legkiválóbb művészettörténésze nehezményezi, hogy Mabuse Szent Lukács a Szent Szüzet festi c. képének témáját egy klasszikus építésű fénnyel megvilágított Rómába illő palota udvarába helyezte.[3]
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Arcképek
[szerkesztés]-
Egy férfi arcképe -
III. Hendrik, Nassau-Breda grófjának arcképe -
Tudor Mária és Charles Brandon (1516) -
Fiatal leány arcképe -
Madonna és a gyermek Jézus
[szerkesztés]-
A Szt. család -
Mária a gyermek Jézussal -
Madonna a gyermek Jézussal -
Királyok imádása -
Szent Lukács a Szent Szüzet festi
_-_Maagd_en_kind_-_Lissabon_Museu_Calouste_Gulbenkian_21-10-2010_13-14-50.jpg)
Mitológiai képek
[szerkesztés]-
-
-
-
Héraklész és Déianeira -
Hermaphroditosz és Szalmakisz metamorfózisa
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 15. századi itáliai reneszánsz.
- ↑ Például Művészeti lexikon i.m.
- ↑ E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. 356. p. ISBN 963-9283-64-9
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina Kiadó, 1986. Jan Gossaert lásd 250-251, 253. p. ISBN 963-13-2250-5
További információk
[szerkesztés]
