Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
| Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande | |
 | |
| Jean-Honoré Fragonard festménye (1769 körül) | |
| Született | 1732. július 11.[1][2][3][4][5] Bourg-en-Bresse[1][6][7] |
| Elhunyt | 1807. április 4. (74 évesen)[8][2][3][4][5] Párizs[8][9][7] |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Collège de France |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Grave of Lefrançais de Lalande |
.png) | |
| Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande (Bourg-en-Bresse, 1732. július 11. – Párizs, 1807. április 4.) francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója.
Élete
[szerkesztés]Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párizsba ment jogot tanulni, de ezenkívül Joseph-Nicolas Delisle és Pierre Charles Le Monnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, ahol Eulerrel, Maupertuis-vel és másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourg-en-Bresse-ben ügyvédeskedett, de azután Párizsba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collège de France-ban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett.
Munkássága
[szerkesztés]Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölöttébb termékeny csillagászati író. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket végezni. Kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Histoire céleste française című művét a British Association for the Advancement of Science rendeletére Francis Baily adta ki (London, 1847). 1771-ben az addigi mérési adatok alapján a Nap–Föld távolságot 153 ± 1 millió km-re becsülte.[12] Legfontosabb és leghasznosabb nagyobb műve: Traité d'astronomie (Párizs, 1764. 2 kötet, 3. kiadás 1792. 3, illetve 4 kötet), mely több nemzedék számára a legjobb útmutatót adta. Nagy fontosságú továbbá: Bibliographie astronomique avec l'histoire de l'astronomie depuis 1781-1802. (Párizs, 1803). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f7
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f14
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Members of the American Academy Listed by election year, 1780-1799 (angol nyelven). American Academy of Arts and Sciences
- ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
- ↑ Juhász T.: Milyen messze van a Nap? – A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve, 2002–2003, 39–48. oldal [1] Archiválva 2014. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Lalande, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
