Isztriai-félsziget
Isztriai-félsziget | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország Olaszország Szlovénia |
Legnagyobb település | Póla |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Póla népessége | 52 220 fő (2021. aug. 31.)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Adriai-tenger |
Terület | 2820 km² |
Hosszúság | 80 km |
Szélesség | 60 km |
Legmagasabb pont | Vojak (1401 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45°, k. h. 14°45.000000°N 14.000000°EKoordináták: é. sz. 45°, k. h. 14°45.000000°N 14.000000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztriai-félsziget témájú médiaállományokat. |
Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.
Földrajz
[szerkesztés]Határai:
- Nyugaton: a Trieszti-öböl
- Keleten: a Kvarner-öböl
- Északon: a Ćićarija és az Učka
Kőzetformái:
- Északon: karsztos, fehér kövek.
- Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
- A tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.
Isztriai tengerpart
[szerkesztés]Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km², nagyjából háromszög alakú. Savudrija (Salvore), Umag (Umago), Novigrad (Cittanova), Poreč (Parenzo), Vrsar (Orsera), Rovinj (Rovigno), Póla (Pola), Medulin (Medolino), Rabac (Portalbona) települések sorakoznak partján.
A szlovén partszakasz 46 km hosszú, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper (Capodistria), Izola (Isola), Piran (Pirano), Portorož (Portorose).
Belső-Isztria
[szerkesztés]Belső-Isztria hegyes-dombos, karsztvidékjelegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum.
Népesség
[szerkesztés]Lakói:
- Észak-Isztria, Belső-Isztria: szlovénok, horvátok, olaszok lakta vidék
- Tengerpart: horvátok, olaszok lakják.
Előfordulnak még: magyarok,[2] isztrorománok.
Turizmus
[szerkesztés]A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.
A félsziget a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 2. helyére került.[3]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Az eddigi legsikeresebb magyar hét Pulán (magyar nyelven). Új Magyar Képes Újság. Horvátországi magyar hetilap, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2016. február 6.)[halott link]
- ↑ Hová utaznánk a legszívesebben jövőre? (magyar nyelven). Index, 2010. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
Források
[szerkesztés]- Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002. ) ISBN 963-353-179-9 CM
- Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1998.) ISBN 963-243-842-6
További információk
[szerkesztés]- Pula.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rabac.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rovinj.lap.hu – Linkgyűjtemény