Festő csülleng
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágai
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Isatis tinctoria L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Festő csülleng témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Festő csülleng témájú médiaállományokat és Festő csülleng témájú kategóriát. |
A festő csülleng vagy egyszerűen csak csülleng (latinul: Isatis tinctoria) a káposztafélék családjába tartozó növényfaj, melyet kékfestésre használtak. Magyarországon védett.
A csüllengtermesztés története
[szerkesztés]A festő csülleng az ókori idők óta fontos forrása volt a kék színnek. Régészeti lelet textíliák vegyi elemzése kimutatta a festő csülleng használatát az újkőkorszakban,[1] de közvetlen növényi anyagokat, mint magvakat, magvak lenyomatait ritkábban találni Európában. Magvakat a vaskorra datálhatóan, Audoste barlangjaiban leltek, Bouches-du-Rhône megyében, Franciaországban. Szintén a vaskorból származik egy lelet a mai Németországból, Heineburg településéről, ahol egy agyagedényen találtak maglenyomatokat. További mag- és magháztöredékek kerültek felszínre egy vaskori aknából, Dragonby közelében, North Lincolnshire megyében, Angliában.[2] A Hallstatti kultúra pár temetkezési helye is tartalmazott csüllenggel festett szöveteket, mint például Hochdorf vezér, valamint Hohmichele sírjai.
Termesztették Európa-szerte, kiváltképp Nyugat- és Dél-Európában. A középkorban jelentős csüllengtermesztő területek voltak Angliában, Németországban és Franciaországban. Települések gazdagodtak meg a csüllengkereskedelemben, mint például Toulouse. A csüllenget idővel felváltotta a jobb színtartó képességgel bíró festő indigó (Indigofera tinctoria), majd a kora 20. században mindkettő helyett a szintetikus kék színek kezdtek teret hódítani.
Képek
[szerkesztés]-
A növény -
Termése és magvai a toulouse-i múzeumban -
Az Egyszarvú vadászata c. falikárpit-sorozat 6. képe: Az egyszarvút meggyilkolják, illetve a várhoz viszik (1500 körül); színezése: festő rezeda (sárga), festő buzér (vörös) és festő csülleng (kék) -
Egy türingiai német csüllengmalomról készült illusztráció, 1752 -
Pierre Assézat toulouse-i csüllengkereskedő 16. századi kastélya, Hôtel d'Assézat -
Csüllengből kivont kék színezék -
_sl5.jpg)
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Véronique Zech-Matterne – Luc Leconte: New archaeobotanical finds of Isatis tinctoria L. (woad) from Iron Age Gaul and a discussion of the importance of woad in ancient time. (angolul) Vegetation History and Archaeobotany, XIX. évf. 2. sz. (2010. március 1.) 137–142. o. ISSN 0939-6314 doi Hozzáférés: 2020. június 3. other ISSN 1617-6278
- ↑ Van Der Veen, M. (1993. november 1.). „Woad and the Britons Painted Blue” (angol nyelven). Oxford Journal of Archaeology 12 (3), 367–371. o. DOI:10.1111/j.1468-0092.1993.tb00340.x. ISSN 1468-0092.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isatis tinctoria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pastel des teinturiers című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |