Ugrás a tartalomhoz

III. Lipót anhalt–dessaui herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt–dessaui herceg szócikkből átirányítva)
III. Lipót anhalt–dessaui herceg
III. Lipót Frigyes Ferenc
III. Lipót Frigyes Ferenc
Született1740. augusztus 10.[1][2][3][4]
Dessau[5]
Elhunyt1817. augusztus 9. (76 évesen)[1][2][3][4]
Dessau[6]
HázastársaLouise of Brandenburg-Schwedt (1767. július 25. – )[7]
Gyermekei
  • Frederick, Hereditary Prince of Anhalt-Dessau
  • Franz Johann George von Waldersee
SzüleiGisela Agnes von Anhalt-Köthen
Leopold II, Prince of Anhalt-Dessau
Foglalkozásauralkodó
Tisztsége
  • birodalmi fejedelem (1751–1807)
  • herceg (1807–1817)
  • régens (1812–1817)
KitüntetéseiFekete Sas-rend
Halál okaleesés a lóról
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót anhalt–dessaui herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt–dessaui herceg (Leopold III. Friedrich Franz, Fürst und Herzog von Anhalt-Dessau) (Dessau, 1740. augusztus 10. – Dessau, 1817. augusztus 9.) 1751-től Anhalt–Dessau hercege.

Élete

[szerkesztés]

Lipót a legidősebb fiú volt II. Lipót anhalt–dessaui herceg (1700–1751) és Gizella Ágnes anhalt–kötheni hercegnő (1722–1751) gyermekei közül. 1751-ben árvaságra jutva, nagybátyja, Dietrich anhalt–dessaui herceg nevelte. Apja és nagyapja nyomdokán haladva először a porosz hadseregben szolgált. A kolíni csata hatására 1757-ben kilépett a hadseregből és kinyilvánította Anhalt–Dessau semlegességét. A poroszok által követelt jóvátételt magánvagyonából fizette ki.

1767-ben feleségül vette unokatestvérét, Lujza brandenburg–schwedti hercegnőt (1750–1811). 1782-ben megpróbált szövetséget létrehozni a porosz hegemónia ellenében. 1806-ban Napóleon császár megpróbálta a saját hasznára fordítani a herceg tekintélyét és meghívta Párizsba. Lipót az utolsók között volt a német hercegek közül, aki belépett a Rajnai Szövetségbe. Másrészt viszont 1809-ben díszes fogadást rendezett Dessauban, annak a Ferdinand von Schillnek, akire Jérôme Bonaparte 10 000 frankos díjat tűzött ki.

Lipót herceg 1817-ben halt meg egy lovasbaleset következtében. Utódja unokája, IV. Lipót lett.

Tevékenysége

[szerkesztés]

Barátjával, Friedrich Wilhelm von Erdmannsdorffal együtt, akit 1756-ban ismert meg, több tanulmányutat tett Itáliában, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, ahol átfogó kultúrtörténeti és gazdasági tanulmányokat folytatott.

Hazatérve elkezdte országában a gyakorlatba is átültetni az utazás során szerzett ismereteket és számos reformot vezetett be az oktatás, egészségügy, szociális helyzet, útépítés, mező- és erdőgazdaság és ipar területén. Nemcsak egyik legmodernebb német kisállammá tette Anhalt–Dessaut, hanem lényegesen megnövelte gazdasági teljesítményét. Számtalan építkezésével klasszicista stílusban alakította át dessaui székhelyét és környezetét. A mezőgazdaság intenzívvé tétele és az új ismeretek szerinti kertépítészet, a mezőgazdasági és műszaki mintagazdaságok létesítése, a számtalan gyümölcsfa-telepítés mind része volt a hatalmas tájformálási munkának, amely 200 km²-re terjedt ki. Ezáltal alakult ki a 18. században az úgynevezett dessau–wörlitzi kertbirodalom, a hozzátartozó parkokkal és kastélyokkal.

A parkok az első angol stílusú tájépítészeti létesítmények voltak Anglián kívül. Nem az udvartartás szórakozását szolgálták, hanem a szépség és hasznosság összekapcsolását, a látogatók örömét, jobbítását és oktatását szolgálták. Ennek megfelelően a parkokban mindenki szabadon járhatott.

III. Lipót a felvilágosodás híve volt, különösen a népnevelés eszméit illetően, amelyet a természet és tudomány tanulmányozása által kívánt megvalósítani. A toleranciapolitikájára jellemző, hogy az ő korában jelent meg Dessauban az első német nyelvű zsidó újság Sulamith címen és a zsidó népesség részaránya érezhetően növekedett. Felvilágosult kortársai mintaszerű uralkodónak tartották III. Lipótot.

Dessauban több intézményt alapítottak, amelyek szintén a felvilágosodás szellemét szolgálták. 1774-ben Johann Bernhard Basedow kezdeményezésére jött létre egy reformpedagógiai szemléletű iskola Filantropinum néven, amelynek vezetője később Joachim Heinrich Campe lett. A felvilágosodás szellemében Carl Gottfried Neuendorf 1785-ben országos iskolareformot hajtott végre. 1781-ben jött létre az Allgemeine Buchhandlung der Gelehrten (Tanultak Általános Könyvkereskedése) abból a célból, hogy a tudományos szerzőket függetlenítse a kiadóktól. Az 1796-ban alakult Dessauer Chalkographische Gesellschaft (Dessaui Kőnyomó Társaság) festményekről készített jó minőségű reprodukciókat, hogy a széles közönség részére hozzáférhetővé tegye. Ezeket az intézkedéseket nem csak az ország adóiból finanszírozták, hanem azoknak a brandenburgi és kelet-poroszországi birtokoknak a jövedelméből, amelyeket az anhalt–dessaui hercegek porosz szolgálataik fejében kaptak.

Gyermekei

[szerkesztés]
  • Házasság előtti kapcsolatából Johanna Eleonore Hoffmeierrel (1746–1816):
    • Wilhelmine Eleonore Friederike (1762. június 14. – szeptember 23.)
    • Franz Johann Georg von Waldersee gróf (1763. május 5. – 1823. május 30.)
    • Louise Leonore Friederike (1765. augusztus 30. – 1804)
  • Luise von Brandenburg–Schwedt hercegnővel kötött házasságából:
  • Házasság melletti kapcsolatból (Luise Schochtól, a kertépítő mester lányától, aki utóbb von Beringer néven nemességet kapott):
    • Wilhemine Sidonie (* 1789)
    • Adelheid (1790–1850)
    • Franz Adolf (1792–1866)
  • Házasságon kívüli kapcsolatból (Johanna Magdalena Luise Jägertől (*1763)):
    • Franziska (*1789)
    • Leopoldine (1791–1847)
    • Amalie (1793–1841)
  • Házasságon kívüli kapcsolatból (Friederike Wilhelmine Schulztól (1772–1843)):
    • Ludwig Ferdinand Schulz (1800–1893)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Anhalt-Dessau, (Leopold III Frederick) Francis, Prince of, (Leopold III Frederick) Francis, Prince of Anhalt-Dessau
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2021. október 18. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  7. ↑ p10572.htm#i105717, 2020. augusztus 7.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III. Friedrich Franz (Anhalt-Dessau) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kaevan Gazdar, Fürst Franz und das Gartenreich Dessau-Wörlitz, Aufbau Verlag, 2006
  • Friedrich Reil, Leopold Friedrich Franz, Herzog und Fürst von Anhalt-Dessau, ältestregierender Fürst in Anhalt, nach seinem Wesen und Wirken geschildert. Dessau: Aue (1845), Nachdruck Wörlitz: Kettmann (1995). ISBN 3-930696-01-0
  • Erhard Hirsch, Die Dessau-Wörlitzer Reformbewegung im Zeitalter der Aufklärung. Personen - Strukturen - Wirkungen. Hallesche Beiträge zur Europäischen Aufklärung, 18. Tübingen: Niemeyer (2003) ISBN 3-484-81018-1 (überarbeitete Fassung der Phil.Diss. Halle 1969)
  • Erhard Hirsch, Fürst Leopold III. Friedrich Franz von Anhalt-Dessau. DKV-Kunstführer Nr. 561/4. München Berlin: Deutscher Kunstverlag (2003)
  • Anna-Franziska von Schweinitz: Fürst und Föderalist. Tagebücher einer Reise in die Schweiz 1783 und der Bund der Eidgenossen als Modell im Alten Reich. Worms: Wernersche Verlagsgesellschaft (2004). ISBN 3-88462-196-3

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Leopold III Friedrich Franz, Duke of Anhalt-Dessau
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt–dessaui herceg témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._Lipót_anhalt–dessaui_herceg&oldid=26318615”