II. Vratiszláv cseh király
| II. Vratiszláv | |
 | |
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1061 – 1085. június 15. | |
| Elődje | II. Spytihněv |
| Utódja | nem volt |
| Csehország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1085. június 15. – 1092. január 14. | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | II. Břetiszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Přemysl-ház |
| Született | 1032 vagy 1033 Csehország |
| Elhunyt | 1092. január 14. Csehország |
| Nyughelye | Vyšehrad |
| Édesapja | I. Břetiszláv |
| Édesanyja | Schweinfurti Judit |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vratiszláv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1032[2]/1033 körül[1] – 1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]I. Břetiszláv és Jitka fiaként született.[3] Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege.[3] Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét,[3] így Vratiszláv Magyarországra menekült.[3] Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt,[3] Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét.[3] Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád),[3] 1063-ban megalapította a brünni püspökséget,[4] amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.[5] Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban.[5] II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül.[5] A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt.[5] Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát.[1] (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6])
Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására.[5] Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását:[1] a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.[5]
Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt.[7] Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt.[7] Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.[7]
Családfa
[szerkesztés]
| Ulrik † 1034. XI. 9. |
Božena ? † 1052 után |
Henrik zm. 1017 |
Gerberga † 1036 után | ||||||||||
| I. Břetiszláv * 1002 k. † 1055. I. 10. |
Schweinfurti Judit * 1010/1015 † 1058. VIII. 2. |
||||||||||||
| 1 ismeretlen |
2 Adelhaid * 1040 † 1062. I. 27. OO 1057 k. |
II. Vratiszláv * 1032 † 1092. I. 14. |
3 Svatava * 1046-1048 † 1126. IX. 1. OO 1062 | ||||||||||
| 2 | 2 | 2 | 2 | ||||||||||
| II. Břetiszláv † 1100. XII. 22. |
Vratiszláv * 1061 |
Judit * 1056/1058 † 1086. XII. 25. |
Ludmilla † 1100 után | ||||||||||
| 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |||||||||
| Boleszláv * 1062 után † 1091. VIII. 11. |
II. Borivoj * 1064? † 1124. II. 2. |
I. Ulászló * 1065 k. † 1125. IV. 12. |
Judit Grojčská * 1066? † 1108. XII. 17. |
I. Szobeszláv * 1087 ? † 1140. II. 14. |
|||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal
- ↑ Európa uralkodói, 244–245. oldal
- ↑ a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
- ↑ Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
- ↑ a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. [2018. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Bohemia. VRATISLAV II 1061-1093, BRĔTISLAV II 1092-1100, BOŘIWOJ II 1101-1107, 1117-1120, VLADISLAV I 1109-1125, SOBĚSLAV I UDALRICH 1125-1140, ULRICH 1165-1177, SOBĚSLAV II 1173-1178, WENZEL II 1191-1192, HEINRICH BRĔTISLAV 1193-1197 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Spytihněv |
Következő uralkodó: I. Konrád |
