II. Nékó
| II. Nékó | |||||||
 | |||||||
| Uralkodása | Kr. e. 610 – Kr. e. 594 | ||||||
| Prenomen | Nékó | ||||||
| Nomen | Uhemibré | ||||||
| Apja | I. Pszammetik | ||||||
| Főfelesége | Khedebneithirbinet | ||||||
| Gyermekei | II. Pszammetik | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Nékó témájú médiaállományokat. | |||||||
II. Nékó, görögösen Nekaó (görög betűkkel Νεκαω), uralkodói nevén Uhemibré (Kr. e. 660 körül – Kr. e. 594 februárja/áprilisa) ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 610-től haláláig. Folytatta édesatyja politikáját, elősegítette a külfölddel (főként a görögökkel) való kereskedelmet.[1]
Élete
[szerkesztés]Ifjúsága
[szerkesztés]Nékó I. Pszammetik fiaként született,[1] nevét nagyapja után kapta. Pszammetik halála után lépett a trónra.
Keleti hódításai
[szerkesztés]Fel akarván használni Asszíria hanyatlását, Szíriában hódítani kezdett.[1] Névleg a még mindig Harránban védekező II. Assur-uballit megsegítésére indult, valójában Asszíria maradványainak felosztásában kívánt részt venni, illetve ütközőzónát létrehozni Babilon és Egyiptom között. Harcaiban idegen, nagyrészt ión zsoldosok segítették.[1]
Jósiás júdai királyt Megiddónál (a Hérodotosz Magdolusánál) Kr. e. 609-ben legyőzte,[1][2] bevette Palesztinának egy nagy városát, Kadütiszt (Cadytis, fekvése bizonytalan);[1] eljutott Karkemisig az Eufrátesz mellett, így fennhatóságát – legalább névleg – idáig terjesztette,[1] sőt még ezen is túl, egészen Kommagéné városig hatolt északra. Az elkövetkező négy évben Nékó korlátlan úr volt Palesztinában, Szíriában és Föníciában. A helyi fejedelemségek Babilon ellen Nékó szövetségét keresték. Nékó elűzte Júdea trónjáról Jóakházt, és helyére Jójákimot ültette, akinek a zsidóság sosem bocsátotta meg, hogy egyiptomi kegyből került hatalomra. Ezt a nagyhatalmi pozíciót Nékó valószínűleg annak köszönhette, hogy Nabú-apal-uszur ezekben az években azon dolgozott, hogy Lüdia és Kilikia felől ne fenyegesse veszély, amíg délen hadakozik.
Nékó nagy sereget vezetett ellene Kr. e. 605-ben; ismét Kharkhemiszig nyomult előre, de ott Nabú-apal-uszur fiától II. Nabú-kudurri-uszurtól teljes vereséget szenvedett összes hódításait elvesztve.[1] Az általa trónra ültetett júdeai királyt Nabú-kudurri-uszur legyőzte. Nyolc évvel később elűzte, helyére Jójákint helyezte hatalomba. Egy évvel Jeruzsálem eleste – Kr. e. 605 – után Egyiptom kapuja, Askalon is elveszett Nékó számára. Ettől kezdve Nékó más utakon kereste a hatalmat és gazdagságot.
Nékónak a külpolitikai helyzettel ezen túl szerencséje volt. Júdea még évekig elfoglalta Nabú-kudurri-uszurt, miközben a korábbi szövetségesek, a médek és babiloniak konfrontálódtak. A Kr. e. 590-es években Mezopotámiában példátlan erődépítési hullám figyelhető meg, elkészült a méd fal. Ez mentesítette Egyiptomot a konkrét támadástól.
Csatornaépítési terve
[szerkesztés]A kereskedelem előmozdítása végett csatornával akarta összekötni a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, úgy hogy a terv szerint Bubasztisztól valamivel északabbra kezdődött volna a csatorna és az Arab tengeröbölbe torkollott volna.[1] Azonban, bár állítólag 120 000 egyiptomi pusztult el a munka alatt (ez minden bizonnyal a későbbi görög történetírók légbőlkapott találgatása), a mű nem készült el alatta, hanem csak I. Dareiosz fejezte be.[1] A csatorna talán már a XVIII. dinasztia korában elkészült, ez esetben eltömődött és a kitisztítását végezték.
A sikertelenségnek nem anyagi természetű okai voltak. Nékó alatt nagyszabású restaurálási munkák kezdődtek Egyiptom minden szegletében. Felújították a régi sírokat, templomokat és egyéb középületeket. A legfontosabb régi temetkezésekben még az elrabolt halotti kelengyét is pótolták. E miatt nevezik a XXVI. dinasztia korát a „szaiszi (vagy szaita) reneszánsz” korának.
Új hajóutak
[szerkesztés]Nékó uralkodásának második felében hatalmas flottákat építtetett.[2] Föníciai hajókat küldött ki, hogy körbehajózzák Afrikát.[1] Szuezből indultak ki a Földközi-tenger felé és a harmadik évben érkeztek vissza.[1]
Titulatúra
[szerkesztés]- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
Si3-ib | |||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
M3ˁ-ḫrw | |||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
Mri-nṯrw | |||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
N-kaw | |||||||||||||||||
| Ré fia |
|
Wḥm-ib-Rˁ |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- ↑ a b Hahn István – Kákosy László – Komoróczy Géza: Az Ókor története II. – Az ókori kelet története (Egyiptom és Elő-Ázsia) – egységes jegyzet (kézirat, 13. változatlan utánnyomás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 68. oldal
| Előző uralkodó: I. Pszammetik |
Következő uralkodó: II. Pszammetik |
