Ugrás a tartalomhoz

Első albert-i csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. albert-i csata szócikkből átirányítva)
Első albert-i csata (1914)
Versenyfutás a tengerhez - a német és a brit-francia erők által vívott csaták sorozata 1914 őszén
Versenyfutás a tengerhez - a német és a brit-francia erők által vívott csaták sorozata 1914 őszén

KonfliktusVersenyfutás a tengerhez, Nyugati front
(Első világháború)
Időpont1914. szeptember 25. - 29.
HelyszínAmiens és Albert (Franciaország) térsége
EredményEgyék félnek sem sikerült áttörni, az összecsapások északon, Arras környékén folytatódtak
Szemben álló felek
 FranciaországNémet Birodalom
Parancsnokok
FranciaországÉdouard de Castelnau Rupprecht bajor koronaherceg
Szemben álló erők
a francia X. hadseregnémet 6. hadsereg
Térkép
Első albert-i csata (1914) (Európa)
Első albert-i csata (1914)
Első albert-i csata (1914)
Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 00′ 36″, k. h. 2° 41′ 24″50.010000°N 2.690000°EKoordináták: é. sz. 50° 00′ 36″, k. h. 2° 41′ 24″50.010000°N 2.690000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Első albert-i csata (1914) témájú médiaállományokat.

Az első albert-i csata 1914. szeptember 25-én kezdődött, az első világháborús nyugati fronton a versenyfutás a tengerhez néven ismert összecsapások egyik csatájaként. A csatára közvetlenül az első marne-i és az aisne-i csaták után került sor, ahogyan a „versenyfutás a tengerhez” során a francia és a német csapatok egyre közelebb kerültek az Északi-tenger partjához.

A csatát megelőző összecsapások során világossá vált, hogy sem a német villámháborús Schlieffen-terv, sem a franciák XVII. terve (Elzász és Lotaringia visszafoglalása a németektől) nem hajtható végre úgy, ahogyan a tervezők elgondolták – sehol sem sikerült az áttörés kierőszakolása. Miután mindkét fél megpróbált gyors manőverekkel az ellenség hátába kerülni és ezzel egyre északabbra tolódtak a harccselekmények helyszínei, Joseph Joffre francia főparancsnok az Avre folyón keresztül végrehajtott támadással akarta megingatni a német frontot, miután a korábbi próbálkozások rendre kudarcot vallottak.

A német áttörést csak a britek tartalékainak bevetésével lehetett megállítani. A korabeli sztereó képen a logisztikai csapatok katonái láthatók harc közben.

A csata során a francia II. hadsereg Édouard de Castelnau tábornok parancsnoksága alatt szeptember közepén Amiens környékén gyülekezett és szeptember 25-én innen indította meg frontális támadását a szemben álló német 6. hadsereg erői ellen.

A franciákkal szemben álló 6. német hadsereg, Rupprecht bajor koronaherceg parancsnoksága alatt, azonnal heves ellenállást fejtett ki és a kibontakozó erőteljes ellentámadás során 26-án elérték Bapaume, a következő nap pedig Thiepval várost és elfoglalták azt a térséget, ahol 1916-ban a britek nagy nyári offenzívájára, a somme-i csatára kerül majd sor. A németek nagy erővel törekedtek kijutni a Csatorna partjára és elfoglalni Franciaország északi, erősen iparosodott vidékét, valamint elvágni a Brit Expedíciós Erők (British Expeditionary Force) utánpótlási útvonalait.

Következmények

[szerkesztés]

A csata során egyik fél sem bírta áttörni a másik vonalait és a küzdelem Albert körül szeptember 29-én befejeződött, amikor a front északabbra, Arras, Lille és Flandria területére tolódott. Erich von Falkenhayn német főparancsnok arra utasította Rupprecht herceget, hogy a 6. hadsereggel északra, Arras irányába indítson támadást. Itt találkoztak az Arras körzetébe vezényelt francia X. hadsereggel, amely azt a feladatot kapja, hogy felmentse a II. hadsereget és hogy az első arrasi csata során ismét megkísérelje az áttörést.

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]