Hutia konga

Kubai hutia
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha);
Alrendág:	Hystricognathi;
Részalrend:	Caviomorpha;
Öregcsalád:	Octodontoidea;
Család:	Hutiák (Capromyidae);
Alcsalád:	Capromyinae;
Nem:	Capromys; Desmarest, 1822
Faj:	C. pilorides;
Tudományos név
	Capromys pilorides; Say, 1822
Szinonimák
	Kubai fakúszópatkány; a faj szinonimái: Capromys fourniere Desmarest, 1822; Isodon pilorides Say, 1822; a Capromys pilorides pilorides szinonimái: Capromys pilorides acevedo (Arredondo, 1958); Capromys pilorides acevedoi Varona, 1974; Capromys pilorides fourniere Desmarest, 1822; Capromys pilorides intermedius (Arredondo, 1958); a Capromys pilorides relictus szinonimája: Capromys pilorides ciprianoi Borroto, Camacho, & Ramos, 1992;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kubai hutia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kubai hutia témájú médiaállományokat és Kubai hutia témájú kategóriát.

A kubai hutia vagy más néven kubai kúszópatkány (Capromys pilorides) az emlősök (Mammalia) osztályába a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hutiák (Capromyidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Capromys emlősnem típusfaja.

Elterjedése

Kuba szigetén és néhány környező szigeten él. Széles körben elterjedt, többféle élőhelyen is előfordul, így a sűrű erdőkben, a bozótosokban és a hegyvidéki területeken egyaránt megtalálható. A Kuba északi részén élő hutiák előnyben részesítik a mocsaras, mangroveerdei élőhelyeket.

Nem gyakori faj az állatkertekben, Magyarországon jelenleg a Fővárosi Állat- és Növénykertben látható.

Alfajai

Capromys pilorides doceleguas Varona, 1980
Capromys pilorides pilorides Say, 1822
Capromys pilorides relictus Allen, 1911

Korábban a Capromys gundlachianus Varona, 1983 fajt is a hutia konga alfajának tekintették.

Megjelenése

Macska nagyságú rágcsáló, testhossza 30–50 cm, farka 15–30 cm, magassága 20 cm. Súlya 6–8 kg. A hutia kinézete nagyon hasonlít a nutriáéra, nagy különbség azonban hogy míg a nutria vízi állat, a hutia fán lakó életmódot folytat. A nutria csecsbimbói a nőstény oldalán vannak, hogy a kölykök a vízben is tudjanak szopni. A hutiáé a hasán helyezkedik el. Feje széles, rajta rövid fülekkel. Rövid, tömött szőrzetének színe a sötétbarnától a sárgáig terjedő lehet, néha vöröses árnyalattal, ám a hason mindig világosabb, mint a háton. Farkát végig szőr borítja. Rövid lábai végén erős karmok vannak, melyeknek a mászásnál veszi hasznát.

Életmódja

A sűrű erdőkben a fákon él. Az ágak között nagyon ügyesen mozog. Kúszás közben segítségére vannak erős karmai és kapaszkodófarka.

A földön esetlenül mozog, hátsó felének túlfejlettsége miatt. A prérikutyákhoz hasonlóan felegyenesedve szokott figyelni.

A hutia társas állat, nagyobb családi csoportban él, melyet egy domináns hím vezet.

Szagjeleket hagy, melynek az egyedek közötti kapcsolattartásban van szerepe. Társas viselkedésére jellemző a kölcsönös szőrzetápolás, melyet időnként egymás körüli bukfencezésszerű játékkal szakít meg.

Étrendje falevelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kisemlősökből áll. Fogságban kedveli az olyan szúrós szagú növényeket, mint a hagymafélék.

A hutiának a többi rágcsálóhoz képest nagyon fejlett gyomra van, mely hasonlít a kérődzők rekeszes gyomrára. Ez lehetővé teszi a falevelek és a fakéreg emésztését, melyek táplálkozásának nélkülözhetetlen összetevői.

Szaporodása

Az év bármely szakában szaporodhat. Vemhességi ideje 3 és fél – 5 hónap. A nőstény egyszerre 1–6, leggyakrabban 2–3 kölyköt vet. A kölykök fejletten, szőrösen és nyitott szemmel születnek. Hamarosan elkezdenek szilárd táplálékot fogyasztani, és a fáramászást is megtanulják. Az anyán kívül rendszerint más nőstények is nevelik a gyerekeket a fészekben.

Védettsége

Habár több hutiafaj is veszélyeztetett, vagy akár már ki is halt, a kubai famászópatkány fennmaradását jelenleg nem veszélyezteti semmi. Bár a kelet-kubai hegyvidéken élő állományuk egyedszáma folyamatosan csökken, többfelé közönséges fajnak számít.

A kubai őslakosok nagy rajongói húsának. Kutyákkal hajszolják a földön lassan futó állatot.

Források

Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
Don E. Wilson (Ed), DeeAnn M. Reeder (Ed) (2005). Mammal Species of the World : A Taxonomic and Geographic Reference, 2-volume set. The Johns Hopkins University Press, 2000. ISBN 0-8018-8221-4.
Panel on Microlivestock, National Research Council (1991). Microlivestock: Little-Known Small Animals with a Promising Economic Future. National Academies Press, 472. ISBN 0-309-04295-X.
Brianna Reis. Capromys pilorides. University of Michigan Museum of Zoology. Hozzáférés ideje: 27 March 2007.
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2012. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
Wildlife - A magyar állatkertek nem hivatalos oldala
Angol nyelvű fajleírás

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap