Hutiák
Hutiák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora miocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Kubai hutia (Capromys pilorides)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hutiák témájú médiaállományokat és Hutiák témájú kategóriát. |
A hutiák vagy fakúszópatkányfélék (Capromyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család. 4 alcsalád tartozik a családba.
A hutiák családjába 20 faj tartozik.
Előfordulása
[szerkesztés]Kubában és a Karib-térség néhány szigetén honosak. Leginkább erdőkben élnek, de megtalálhatók a sziklás élőhelyeken, a partmenti régiókban, a trópusi esőerdőkben és a mangróvemocsarakban is.
Megjelenése
[szerkesztés]Testük 22–60 cm hosszú, farkuk 15–30 cm. Súlyuk 4,3-8,5 kg. A legnagyobb faj a hutia konga vagy kubai fakúszópatkány (Capromys pilorides), melynek nagysága körülbelül akkora, mint egy nagy testű házi macskáé. Ő napközben aktív, a fák tetején a lombok között keresi eleségét. A legkisebb hutia patkány nagyságú, éjszakai életmódot folytat. A nagyfülű hutia (Mesocapromys auritus) óriási füleiről nevezetes.
Életmódja
[szerkesztés]A hutiák rejtett életmódot folytatnak, ezért a biológusok ritkán tanulmányozták őket, kevés leírás van életmódjukról.
Néhány faj nappali életmódot folytat, de a többség éjszakai állat.
Szinte mindegyik hutia faj a fákon él. 2 fajnak fogófarka van, ennek segítségével kitűnően másznak a fakoronákban.
Némely hutia föld alatti vackot ás, mások, mint például a Cabrera hutia (Mesocapromys angelcabrerai) mangrovefákra építi levelekből álló, gömb alakú fészkét.
Mint csaknem minden rágcsáló a hutia is társas állat. Kolóniákban él és gyakran osztozkodik fészkén vagy föld alatti vackán a többiekkel.
A hutiák fogai gyökértelenek, folyamatosan nőnek, ezért rendszeresen koptatnia kell őket. Étrendjük levelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kicsi állatokból és gyíkokból áll.
Szaporodása
[szerkesztés]A hutiák ivarérettségüket körülbelül 10 hónaposan érik el. Az év bármely szakában szaporodhatnak. Vemhességi időtartamuk 110-140 nap. Az alom nagysága 1-6, leggyakrabban 2 kölyök. A két ellés között eltelt időtartam 1 év.
Védettsége
[szerkesztés]A legtöbb hutiafaj populációja állandóan csökken. 5 faj súlyosan veszélyeztetett.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik, ebből 2 mára már kihalt:
- Capromyinae Smith, 1842 - 4 nem és 13 faj
- †Hexolobodontinae Woods, 1989 - 1 nem és 1 faj
- †Isolobodontinae Woods, 1989 - 1 nem és 2 faj
- Plagiodontinae Ellerman, 1940 - 2 nem és 4 faj
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része