Felsőtárnok (Szlovákia)
Felsőtárnok (1890-ig Felső-Trnavka, szlovákul: Horná Trnávka) Mailáth településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 12 km-re, nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[1]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Trnavka (Felső-), tót falu, Bars vmegyében, a hegyek közt: 290 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."[2]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtárnok a Garamvölgy közelében fekvő tót kisközség, 318 róm. kath. lakossal. E község 1424-ben szerepel először Felseutharnoka alakban, mint a saskői vár tartozéka; később a kincstár tulajdonába került. Már 1563-ban, a mikor Dóczy Gábor volt a földesura, Felseő Thernavka alakban félig magyar, félig tót néven találjuk említve, míg azután később Trnavka lett a neve. Temploma nincsen. Postája Nagylócsa, távirója Garamszentkereszt, vasúti állomása Geletnek."[3]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |