Nagy szarvascsőrűmadár

Nagy szarvascsőrűmadár
	Felnőtt példány egy németországi állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes);
Család:	Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae);
Nem:	Buceros;
Faj:	B. bicornis;
Tudományos név
	Buceros bicornis; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy szarvascsőrűmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szarvascsőrűmadár témájú médiaállományokat és Nagy szarvascsőrűmadár témájú kategóriát.

A nagy szarvascsőrűmadár vagy homrai (Buceros bicornis) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy szarvascsőrűmadár a trópusi esőerdőkben él India nyugati részén, a Himalája lábánál, Thaiföldön, a Maláj-félsziget nagy részén, valamint Szumátrán. Veszélyeztetett madár.

Alfajai

Buceros bicornis bicornis
Buceros bicornis cavatus

Megjelenése

A tojó hossza 1 méter, a hím hossza 1,3 méter. Szárnyfesztávolsága 180 centiméter, csőrhossza pedig 25–30 centiméter. Tollruhájában a fekete és fehér szín dominál, de nyaka és melle okkersárga. Hosszú, fehér faroktollait fekete keresztsáv díszíti. A szarv a felső csőrkáván ül, erről kapta a nevét ez a madárcsalád. A könnyű szerkezetű csőrtoldalék felerősíti a madár hangját. A hím szeme vérvörös színű és mélyfekete gyűrű keretezi. A szarv elülső és hátulsó széle fekete. A tojó szeme, a hím szemével ellentétben fehér és vörös gyűrű övezi. A szarv elülső és hátulsó szegélye vöröses árnyalatú.

Életmódja

A madár fán él, nappali állat és a táplálékot csapatosan keresgéli. Tápláléka gyümölcsök, magvak, rovarok, kisebb hüllők és emlősök. Körülbelül 20 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget valószínűleg két-hároméves korban éri el. Nincs meghatározott költési időszaka. Amikor költ, a tojó bezárkózik egy faodúba. Mindkét madár sárral és ürülékkel elzárja a faodú nyílását. Eközben a hím eteti a tojót és a fiókákat. A fészekaljban rendszerint két fehér tojás van, de általában, a szűk hely miatt, csak az egyik fióka marad meg. A tojó 28–31 napig kotlik. A fiatal madarak 2–3 hónapos korban repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Helyenként még gyakori faj. Az élelmezési célú vadászat és az erdőirtás azonban fontos veszélyeztető tényezők, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Képek

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
EUR-Lex - magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap