Hitvalló Eduárd angol király
| (III.) Eduárd | |
 | |
| Hitvalló Eduárd, a Bayeux-i kárpit ábrázolása. | |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1042. június 8. – 1066. január 5. | |
| Koronázása | Winchesteri Katedrális[1] 1043. április 3.[1] |
| Elődje | Hardeknut |
| Utódja | II. Harold |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cerdic-ház |
| Született | 1005 márciusa Islip,[1][2][3] Oxfordshire |
| Elhunyt | 1066. január 5.[4] (60 évesen) London[2][3] |
| Nyughelye | Westminsteri apátság |
| Édesapja | II. Ethelred |
| Édesanyja | Normandiai Emma |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Edith of Wessex |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz (III.) Eduárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III.[5] Eduárd, más néven Hitvalló[6] Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor[7]), (1005 márciusa[1] – 1066. január 5.[2][3][7]), az utolsó előtti angolszász király[8] 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,[9] Merciai Leofric,[9] és az északi részek ura, Siward[9]) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.
Élete
[szerkesztés]
.jpg)
II. Ethelred angol király és annak második felesége, Normandiai Emma fia volt. 1016-ban, édesapja halála után Normandiába menekült.[3] Egy sikertelen kísérlet (1036[3]) után 1042-ben, féltestvérének Hardeknutnak a halála után – egy válságos időszak közepette – került az ország élére. Megválasztásában a wessexi earl (gróf), Godwin játszotta a fő szerepet,[10] akiről úgy vélték, hogy csak azért támogatta Eduárd megkoronázását, hogy saját befolyása minél akadálytalanabbul érvényesülhessen.[10]
Eduárd minden idegszálával a Westminsteri apátság építkezéseire összpontosított, de homályosan érezte, hogy élete még ártatlan időtöltéseinek hódolva sincs felhőtlen biztonságban.[10] Nyilván gyakran hallotta, hogy az ő Alfréd bátyját is a mindenható Godwin parancsára fosztották meg látásától.[10] A király úgy vélte, jól teszi, ha rokonától, Normandia hercegétől, Vilmostól kér sürgős segítséget.[10] Az angolok királya londoni és winchesteri udvarában egyre inkább normann urakkal és testőrséggel vette körül magát.[10] Maga is – talán hosszú normandiai tartózkodásának hatására – legszívesebben franciául beszélt,[9] normann módra öltözködött[9] és normannoknak osztogatta a legfőbb hivatalokat.[9] Godwin – gutaütés általi[10] – halála (1053) után fiai, Harold Wessex, illetve Tostig Northumbria earljeként örökölték egész Angliára kiterjedő hatalmát.[10] Eközben a közismerten jámbor[3] Eduárd bőkezűen támogatta az egyházat.[11] Még 1045-ben[12] feleségül vette Godwin leányát, Edgythát, ám házasságuk Eduárd szüzességi fogadalma miatt gyermektelen maradt.[12] Harold erőteljes fellépésének következtében Eduárd halálos ágyán őt jelölte meg utódjának[13] – semmissé téve a Vilmosnak 1051-ben[2] tett korábbi ajánlatait.[13] A Westminsteri apátság felszentelése volt utolsó tette.[9]
Házassága
[szerkesztés]Eduárd az angolszász nemesek tanácsára 1045. január 23-án[1] feleségül vette Godwin earl leányát, Edgythát[1] (1029 – 1075. december 18.), akitől – még fiatalon tett szüzességi fogadalma miatt – nem született gyermeke.
Egyéb
[szerkesztés]1161. február 7-én III. Sándor pápa szentté avatta.[12] Ünnepei: január 5.[12] (halála napja), illetve október 13..[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC
- ↑ a b c d Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 55. oldal
- ↑ a b c d e f Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9257-00-1, 7. kötet, 14. oldal
- ↑ Más források szerint január 4-én.
- ↑ Az első III. Eduárd, halála után elölről kezdték az angol királyok számozását.
- ↑ Kegyessége és a papság bőkezű pártfogása miatt kapta melléknevét. (Révai nagy lexikona, VI. kötet, 141. oldal)
- ↑ a b Révai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal
- ↑ Európa uralkodói, 55. oldal. Valójában az utolsó angolszász király nem Eduárd utóda, II. Harold volt, hanem Edgár Atheling, Száműzött Eduárd fia, aki 1066-ban – Harold halála és Normandiai Vilmos koronázása közt – pár hétig viselhette a királyi címet, de Vilmos javára megfosztották a tróntól.
- ↑ a b c d e f g Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 424. oldal
- ↑ a b c d e f g h Szántó Tibor György: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 28. oldal
- ↑ Magyar Nagylexikon, 7. kötet, 14–15. oldal
- ↑ a b c d e Magyar Nagylexikon, 7. kötet, 15. oldal
- ↑ a b Szántó Tibor György: Anglia története, 29. oldal
Források
[szerkesztés]- Sághy Marianne: Új európai dinasztiák. Isolitas rerum mutationes: Anglia, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 251. o. (2006). ISBN 963-389-820-X
| Előző uralkodó: Hardeknut |
Következő uralkodó: II. Harold |
.svg)
