Ugrás a tartalomhoz

Szuperérzékenység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hiperérzékenység szócikkből átirányítva)

A szuperérzékenység, más néven ingerfeldolgozási érzékenység, régi nevén hiperérzékenység azt jelenti, hogy az érintett személy a többségnél érzékenyebben reagál a külső ingerekre. Ezt az érzékszervi ingereket feldolgozó idegi központok eltérő működésével magyarázzák.[1] Az elmélet szerint nem az érzékelés ingerküszöbe alacsonyabb, hanem az idegrendszer részletesebben szelektálja meg a beérkező információkat. Ez könnyen az érzékek túltelítődéséhez vezethet.[2]

Dr. Elaine Aron szerint a szuperérzékenység minden populációban növeli a populáció túlélési képességeit. Az emberi társadalomban 15-20%-ra teszi a szuperérzékenység arányát. Az állatok körében is vizsgálódtak, és ott is ezt az arányt találták. A szuperérzékenység egyenlő arányban jelenik meg férfiakban és nőkben, bár a férfiaknál ez kevésbé illik bele a kulturális elvárásokba.

A szuperérzékeny személy nemzetközi rövidítése HSP (Highly Sensitive Person) tudományos körökben pedig a tulajdonság neve: SPS (Sensory Processing Sensitivity).

Típusai

[szerkesztés]

A szuperérzékenyek minden érzékszervi ingert erősebben és részletesebben észlelhetnek.[3] Gyakran mások hangulatát, érzelmeit is intenzívebben érzik. Értelmileg alaposabb és mélyebb elemzésre képesek, és spirituálisabbak, mint a többi ember.

Mivel a szuperérzékeny emberek fokozottabban reagálnak pozitív vagy negatív környezeti hatásokra, a szuperérzékeny emberek között számottevő különbségek alakulnak ki a gyermekkori hatások alapján. Megfelelő szülői támogatással a szuperérzékeny gyermekek megtanulják a beérkező ingerek miatti túltelítődés ellen való hatékony védekezést, és az érzelmeik értelmezését és kezelését. Ezek a szerencsés gyermekek a szuperérzékenységgel kapcsolatos előnyöket ki tudják fejleszteni és felnőttkorban is ezt kamatoztatni tudják kapcsolataikban és a karrierjükben. Mély érzésű, felelősségteljes, meggondolt és gyakran másokat inspiráló tagjaivá válnak a társadalomnak és sikeres vezetőkké is válhatnak.

Ha a szülők nem segítik elő a szuperérzékenységhez szükséges tanulási folyamatot, hanem elvárják a gyereküktől hogy "ne legyen olyan érzékeny", akkor a szuperérzékeny gyerekben nem alakul ki megfelelő önelfogadás és nem tanulják meg a hatékony kezelését a beérkező ingereknek és az intenzív érzelmeiknek. A számukra nem megfelelő elvárások miatt gyakrabban szenvednek kudarcélményt és azt tanulják meg, hogy az érzékenységüket szégyellni kell és lehetőleg el kell rejteni a külvilág elől. Ezek a szuperérzékenyek hajlamosabbak lesznek depresszióra és szorongásra, és a magabiztosság hiányával küszködő, félénkebb felnőttekké válnak. Az ilyen szuperérzékenyek gyakran az energiáik nagy részét arra fordítják, hogy számukra nem megfelelő hagyományosabb életmódot próbálnak követni és így a túlzott ingerek hatására gyakran túltelítődnek, ingerlékenységgel és kimerültséggel küzdenek. Ők kapcsolataikban is és munkahelyükön is gyakrabban küszködnek problémákkal.

Szerencsére a szuperérzékenyek felnőttkorban is bepótolhatják amit gyermekkorukban elmulasztottak, és az érzékenységükkel kapcsolatos megfelelő információkkal felszerelve és megfelelő életmódváltozásokkal idővel jelentős életminőség javulást tudnak elérni. Az érzékenységüket elfogadó környezet (pozitív hozzáállású emberi kapcsolatok, munkahely vagy terápia) a szuperérzékenyekre nagyon pozitív hatással van, érzelmi sérüléseik idővel ennek hatására jelentősen gyógyulhatnak és sikeresebb felnőttekké válhatnak mind kapcsolataikban, mind szakmailag.[4]

A tudományos kutatások szerint a szuperérzékenység már születéskor megfigyelhető a csecsemők 15-20%-ában. Genetikai kutatások szerint a szuperérzékenység összefüggésben van bizonyos genetikai variációkkal - a szerotonin szállító gén rövid változatával és 10 különböző dopaminnal kapcsolatos génvariációval. Ez arra utal hogy a szuperérzékenység egy genetikailag örökölhető tulajdonság.[5]

Dr. Elaine Aron evolúciós elmélete szerint az embernél és az állati fajoknál a túlélési stratégia szempontjából kettő típust lehet megkülönböztetni: az azonnal cselekvő típust („go for it”), és azt a típust, amelyik a cselekvés előtt az információt megfigyeli, és mélységeiben feldolgozza. („do it once and do it right”). Ez utóbbi megfontoltabban cselekvő típusú népességet nevezzük szuperérzékenyeknek és ez a tulajdonság mind különböző kultúrájú emberi csoportoknál, mind különböző állatfajoknál hasonló arányban (az össznépesség 15-20%-ban) jelenik meg. Az evolúciós elmélet szerint a népesség csoportok túlélése szempontjából előnyös, ha mindkét túlélési stratégia képviselve van egy bizonyos arányban, mivel bizonyos helyzetekben a szuperérzékenység előnyösebb, más helyzetekben meg az az azonnal cselekvő típusúak jelentenek előnyt túlélés szempontjából.

Érvényesség

[szerkesztés]

Az érintettek nagy megkönnyebbülést éreznek, amikor először találkoznak a fogalommal.[6] Nagy kő esik le a szívükről;[7] többé már nem érzik úgy, mintha egy idegen bolygón élnének.[8]

A másság érzése abból táplálkozik, hogy nehezebben tudják elviselni a legtöbb ember számára megszokott életstílust; például a zsúfoltságot, a tömeget, a tolakodó reklámokat, az óriásplakátokat. Könnyen félénknek tűnhetnek és elszigetelődhetnek. Több stratégiát is kidolgoznak maguknak az alkalmazkodás érdekében.

Dr. Elaine Aron szerint a szuperérzékenységnek 4 fontosabb jellemzője van: a beérkező ingerek mélyebb szintű, alaposabb feldolgozása (depth of processing), az idegrendszer inger túltelítődésre való hajlama (overstimulation), fokozott empátia vagy fokozott érzelmi reakciókra való hajlam (empathy/emotional responsivity) és a finomabb részletek magasabb szintű érzékelése (sensitive to subtleties). Ezeket a tulajdonságokat már néhány tudományos kutatás is kimutatta.[9] Általános vélemények szerint a szuperérzékenység kreatívabbá és intuitívabbá is teszi az embert.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Aron, E. N., & Aron, A. (1997). Sensory-processing sensitivity and its relation to introversion and emotionality. Journal of Personality and Social Psychology, 73, 345-368.
  • Aron, E. N., Aron, A., & Davies, K. M. (2005). Adult Shyness: The Interaction of Temperamental Sensitivity and an Adverse Childhood Environment. Personality and Social Psychology Bulletin, 31, 181-197.
  • Aron,Elaine: Comfort Zone - August 2011 - HSP Research: Recent Genetic Findings. http://www.hsperson.com/pages/2Aug11.htm
  • Aron, Elaine: HSPerson. com FAQ: You talk about DOES as a good way to summarize all the aspects of high sensitivity: Depth of processing, overstimulation, emotional responsivity/empathy, and sensitive to subtleties. But what is the evidence that these actually exist? http://hsperson.com/faq/evidence-for-does/
  • Aron,Elaine: Psychotherapy and the Highly Sensitive Person, Routledge; 1st edition (6 July 2010) - ISBN 0415800749
  • Benham, G. (2006). The highly sensitive person: Stress and physical symptom reports. Personality and Individual Differences, 40, 1433-1440.
  • Evers, A., Rasche, J., & Schabracq, M. J. (2008). High sensory-processing sensitivity at work. International Journal of Stress Management, 15, 189-198.
  • Hofmann, S. G., & Bitran, S. (2007). Sensory-processing sensitivity in social anxiety disorder: Relationship to harm avoidance and diagnostic subtypes. Journal of Anxiety Disorders, 21, 944-954.
  • Jerome, E. M., & Liss, M. (2005). Relationships between sensory processing style, adult attachment, and coping. Personality and Individual Differences, 38, 1341-1352.
  • Kemler, D. S. (2006). Sensitivity to Sensoriprocessing, Self-Discrepancy, and Emotional Reactivity of Collegiate Athletes. Perceptual and Motor Skills, 102, 747-759.
  • Liss, M., Timmel, L., Baxley, K., & Killingsworth, P. (2005). Sensory processing sensitivity and its relation to parental bonding, anxiety, and depression. Personality and Individual Differences, 39, 1429-1439.
  • Meyer, B., Ajchenbrenner, M., & Bowles, D. P. (2005). Sensory sensitivity, attachment experiences, and rejection responses among adults with borderline and avoidant features. Journal of Personality Disorders, 19, 641-658.
  • Neal, J. A., Edelmann, R. J., & Glachan, M. (2002). Behavioural inhibition and symptoms of anxiety and depression: Is there a specific relationship with social phobia? British Journal of Clinical Psychology, 41, 361-374.
  • Smolewska, K. A., McCabe, S. B., & Woody, E. Z. (2006). A psychometric evaluation of the Highly Sensitive Person Scale: The components of sensory-processing sensitivity and their relation to the BIS/BAS and "Big Five". Personality and Individual Differences, 40, 1269-1279.
  • Elaine Aron: Das hochsensible Kind: Wie Sie auf die besonderen Schwächen und Bedürfnisse Ihres Kindes eingehen mvg-Verlag, München 2008, ISBN 978-3-636-06356-4.
  • Elaine Aron: Hochsensibilität in der Liebe: Wie Ihre Empfindsamkeit die Partnerschaft bereichern kann mvg-Verlag, München 2006, ISBN 978-3-636-06280-2.
  • Elaine Aron: Sind Sie hochsensibel? Wie Sie Ihre Empfindsamkeit erkennen, verstehen und nutzen. mvg-Verlag, Heidelberg 2005, ISBN 978-3-636-06246-8.
  • Andrea Brackmann: Jenseits der Norm. Hochbegabt und hoch sensibel?, 4. Auflage, Klett-Cotta, Stuttgart 2007, ISBN 978-3-608-89014-3.
  • Georg Parlow: Zart besaitet. Selbstverständnis, Selbstachtung und Selbsthilfe für hochempfindliche Menschen. Festland-Verlag, Wien 2003, ISBN 3-9501765-0-0; Online-Ausgabe von den ersten vier der insgesamt acht Kapiteln.
  • Samuel Pfeifer: Der sensible Mensch. Leben zwischen Begabung und Verletzlichkeit. Brockhaus, Wuppertal 2000, ISBN 3-417-11803-4.
  • Marianne Skarics: Sensibel kompetent. Zart besaitet und erfolgreich im Beruf. Festland Buch- und Kunstverlag Peternell-Eder, Wien 2007, ISBN 978-3-9501765-2-0.
  • Christa und Dirk Lüling: Lastentragen - die verkannte Gabe Hochsensible Menschen als emotionale Lastenträger TEAM.F ASAPH-Verlag ISBN 978-3-935703-87-1
  • hochsensibel.org, Általános információk, kutatási eredmények
  • hochsensibilitaet.ch A szuperérzékenység potenciálja - sok információ a témában
  • zartbesaitet.net, - tudnivalók, tesztek, fórum

További információk

[szerkesztés]