Heian-szentély
Heian-szentély | |
Important Cultural Property of Japan | |
Vallás | sintó |
Építési adatok | |
Építése | 1895. március 15. |
Tervezője |
|
Elérhetőség | |
Település | Szakjó-ku |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 01′ 00″, k. h. 135° 46′ 56″35.016667°N 135.782222°EKoordináták: é. sz. 35° 01′ 00″, k. h. 135° 46′ 56″35.016667°N 135.782222°E | |
[ A Heian-szentély weboldala] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Heian-szentély témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Heian-szentélyt (japánul: 平安神宮, Heian dzsingú, Hepburn-átírással: Heian jingū) 1895-ben építették a város keleti részén, Kiotó fennállásának 1100. évfordulójára, s az első (Kammu) és utolsó (Kómei) ott uralkodó császárnak szentelték (mintegy a városatyák nemes bosszújaként, amiért az udvar 1869-ben Edóba költözött, ámbár Kómeit csak a nacionalizmus tetőpontján, 1940-ben tették hozzá). A főépület az első kiotói császári palota nagycsarnokának némileg kicsinyített mása, falai harsány cinóbervörösek, teteje zöld cserép, a mögötte levő tókertben pedig – a kiotói zen kertekkel éles ellentétben – mintegy a Heian-kor (794–1185) rekreációjaként színpompás növények és fák (cseresznye, juhar, azálea, nőszirom, vízililiom stb.) burjánzanak. A szentélyhez vezető széles út bejáratánál álló gigantikus vörös szentélykapu (torii) már kilométerekről látható. A Heian-szentélyhez kapcsolódó legfontosabb ünnep a dzsidai macuri.
Források
[szerkesztés]- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567