Hegyi ragyogópapagáj
Hegyi ragyogópapagáj | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Polytelis anthopeplus (Lear, 1831) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hegyi ragyogópapagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi ragyogópapagáj témájú médiaállományokat és Hegyi ragyogópapagáj témájú kategóriát. |
A hegyi ragyogópapagáj (Polytelis anthopeplus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália területén honos, két elkülönült populációja van, az egyik Délkelet-Ausztrália eukaliptuszerdőinek lakója, a másik délnyugaton él, az itt élők károkat okoznak a mezőgazdasági területeken.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 37-42 centiméter. A madár alapszíne sárga, háta olajzöld.
Életmódja
[szerkesztés]Többnyire párban vagy kis csapatban fordul elő. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, rovarokból és bogyókból áll. Röpte gyors, nagy távolságokra is elrepül.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 1-1,5 évesen érik el, de a tojók ekkor még nem képesek sikeresen szaporodni. Víz közelben eukaliptuszfák mély odvaiba rakja fészkét. A fészekalja 4-6 tojásból áll, ezeken csak a tojó 20-25 napig kotlik. A fiatal madarak 35 nap múlva repülnek ki.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 26.)
- Hivatalos magyar neve