Ugrás a tartalomhoz

Harangozó Gyula (táncművész, 1908–1974)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Harangozó Gyula (táncművész, 1908) szócikkből átirányítva)
Harangozó Gyula
Harangozó Gyula 1958-ban
Harangozó Gyula 1958-ban
SzületettHarangozó Gyula Antal
1908. április 19.
Budapest
Elhunyt1974. október 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHamala Irén (1921-1997)
GyermekeiHarangozó Gyula
Foglalkozásatáncos, koreográfus
KitüntetéseiKossuth-díj (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Harangozó Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk id. Harangozó Gyuláról szól. Hasonló címmel lásd még: Harangozó Gyula (egyértelműsítő lap).
Harangozó Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 10. szám alatt

Harangozó Gyula (Budapest, 1908. április 19.[1] – Budapest, 1974. október 30.) Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus és balettigazgató.

Élete

[szerkesztés]

Budapesten született Harangozó Gyula szabósegéd és Kemény Rozália gyermekeként.[2] A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, balettigazgató. Autodidakta statisztaként dolgozott az Operaházban, amikor 1928-ban Albert Gaubiert felfigyelt rá, és szerepeltette A háromszögletű kalap című balettben. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte, a Csárdajelenet című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: A csodálatos mandarin (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), Térzene (1948), Coppélia (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), Seherezádé (1959). Fia ifj. Harangozó Gyula, balettművész, koreográfus. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, Hamala Irén volt (1921–1997). Harangozó Gyula címmel portréfilmet készített róla a Magyar Televízió 1965-ben, Banovich Tamás rendezésében.

Az emlékére létrehozott Harangozó Gyula-díjat évente március 15-én adják át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, amelyen A csodálatos mandarint, valamint a Johann Strauss zenéjére készített vidám és ironikus Térzenét mutatták be.

Színpadi szerepei

[szerkesztés]
  • Aszafjev: Párizs lángjai - Gaspar
  • Szabó Ferenc: Ludas Matyi - Döbrögi
  • Kenessey Jenő: A keszkenő - kasznár
  • Falla: A háromszögletű kalap - kormányzó
  • Csajkovszkij: Diótörő - Droselmeyer
  • Bartók: A csodálatos mandarin - az öreg gavallér, Mandarin
  • Milhaud: Francia saláta - Tartaglia
  • Cieplinski: Az infánsnő születésnapja - törpe
  • Cieplinski: A fából faragott királyfi - fabáb
  • Térzene - mecénás
  • Delibes: Coppélia - Coppélius

Színpadi koreográfiái

[szerkesztés]

Filmek

[szerkesztés]
  • Életre ítéltek! (1941)
  • Egy tál lencse (1941)
  • Dankó Pista (1941)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Az életbe táncoltatott leány (1964)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harangozó_Gyula_(táncművész,_1908–1974)&oldid=25452206”