Hőlégballon
A hőlégballon (hőléggömb) egy speciális léggömb (légballon), amelynél a töltőgáz meleg levegő. Kedvelt sporteszköz, tudományos célokra ritkán alkalmazzák.
A hőléggömb részei:
- kupola, maga a ballon;
- égő;
- kötélzet;
- kosár (gondola) az utasok és a teher szállítására.
A hőléggömböt felemelni a ballasztsúlyok kidobásával, vagy a töltőgáz melegítésével, süllyeszteni a melegítés kikapcsolásával lehet. A melegítés kezdetben szalma és száraz fa égetésével történt, ma már propánpalackokat visznek a magasba. A vízszintes irányú mozgást a léggömb felemelésével és leengedésével lehet megoldani, ugyanis a szél különböző magasságokban más-más irányból fúj.
A hőlégballon rövid története
[szerkesztés]
Az első hőlégballon kezdeményt a kínaiak használták az ún. három királyság idején Kongming lámpások formájában. Ezek kis méretű, belsejükben mécsest tartalmazó lámpások voltak, amelyeket katonai jelzések leadására engedtek a magasba.
A 17. században Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetes fedezte fel az aeronautika egyik alaptörvényét. Rájött, hogy a levegőnek súlya van, így ami nála kisebb sűrűségű, az felemelkedik a levegőbe.
A 18. század közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sarja, a később csak Montgolfier fivérekként ismert Joseph és Étienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont.
Később arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett. Végül az alulról történő folyamatos melegítés mellett döntöttek. Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést. XVI. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos, Jean-François Pilâtre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légibalesetben meghalt) és François Laurent d'Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. Maga a léghajó vászonból készült, amelyet papírral béleltek ki. A léggömb alja nyitott volt, alatta egy rácson szalma és száraz fa égett, és annak füstje, illetve a felmelegedett levegő emelte magasba a léggömböt.
A hőlégballonnak azonban máris megjelent a vetélytársa. Alig néhány nappal a Montgolfier-fivérek sikeres bemutatója után, 1783. december 1-jén Jacques Charles és Anne-Jean Robert – szintén Párizs környékén – kénsav és vasreszelék reakciójából származó hidrogénnel töltött léggömbbel emelkedett kb. 550 méter magasba. Miután Párizs mellett egy mezőn leszálltak, a megrémült parasztok azonnal megsemmisítették az égből pottyant fura szerkezetet.
A fejlődést azonban nem lehetett megállítani. A műszaki versenyt ekkor mindenesetre a hidrogénnel töltött léggömbök nyerték, és a hőlégballon csak 1860 után kezdett el újból terjedni.
A következő évben Szablik István és Domin József is kísérletezett léggömb felbocsátásával. A felfedezés gyakorlati felhasználását először a katonaság kezdte el. 1861–63-ban az amerikai polgárháború alatt létrejött az első, légballonokra épülő légierő.
Az első felszállást Magyarországon Gregor Kraškovič szlovén származású orvos és Johann G. Menner bécsi fizikus hajtották végre 1811. június 3-án, Mennerrel a gondolában. A Magyar Aero Club 1902. március 2-án alakult meg, és május 1-jén szállt fel a Turul, az első magyar tulajdonú ballon hazánkban. A második világháború után 1977-ben készítették el az első magyar hőlégballont, a Pannóniát, amelyet azóta több száz követett. 1980 óta rendszeresen szerveznek versenyeket, nemzeti bajnokságokat is. 1990-ben Molnár Csaba európai hőlégballon-bajnok lett. 2005-ben Debrecenben rendezték meg a 14. Hőlégballon Európa-bajnokságot, amelyen 84 versenyzőballon mellett 30 fiesztaballon[1] is részt vett.
Műszaki adatok
[szerkesztés]A hőléggömb esetében körülbelül 3 m³ gömbtérfogat képes felemelni 1 kg tömeget. Természetesen a felhajtóerő pontos értéke függ a ballonon belül elért és a kültérben lévő hőmérsékletek különbségétől, a tengerszint feletti magasságtól, a levegő nedvességtartalmától és az aktuális légáramlatoktól is. Emellett az alsó légkörben a hőlégballon felhajtóereje minden 1000 méteren 3%-kal csökken.
A legkisebb, egyszemélyes, kosár nélküli ballon (úgynevezett „hopper” vagy „cloudhopper”) térfogata alig 1000 m³, ami – tökéletes gömb esetén – mintegy 12,4 m átmérőt jelentene. Ezzel szemben, a szórakoztatóipar által használt nagy hőlégballonok térfogata a 15 000 köbmétert is eléri, és két tucat személy szállítására alkalmasak. A leginkább jellemző méret a 2500 m³, az ilyen ballon 3-4 személyt szállít.
Egy átlagos rendszer tömegének kiszámítása
[szerkesztés]- burkolat: 113 kg
- kosár: 63,5 kg
- égő: 22,7 kg
- 3 üzemanyagtartály: 184 kg
- 4 utas: 320 kg
- a léggömbben lévő felmelegített levegő 2500 m³ × ~0.9 kg/m³ = 2250 kg
Összesen: kb. 3000 kg[2]
Második kiszámítási módszer ha a lebegő rendszer tömegét nézzük meg, mekkora tömeg külső levegővel [3]tart egyensúlyt (szorít ki úgymond a kupából) a rendszer. Így a fenti számításhoz hasonlóan 2500m^3 x 1.18 kg/m^3 (25 C, tengerszint) ~=2950 Kg tömeg adódik.
A legolcsóbb, kereskedelemben kapható hőléggömb, a hopper ára kb. 17 000 dollár (kb. 3,25 millió forint), de ez a héliummal töltött légballonok árának csak kb. 10%-a.[4]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A fiesztaballonok a spanyol fiesta, magyarul ünnep szóval kapcsolatosak. Tömegrendezvényeken röptetik őket, céljuk a sportág népszerűsítése, esetleg valamilyen reklám, vagy akár politikai üzenet megjelenítése. Külsejük (formájuk, színük), a célnak megfelelően művészileg kidolgozott, figyelemfelkeltő.
- ↑ Forrás: Egy hőléggömböket forgalmazó cég, a Cameron Balloons honlapja. [2007. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.)
- ↑ levegő. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ Cameron Balloons (angol). [2007. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.)
További információk
[szerkesztés]
- www.holegballon.hu – Ballonosok és ballonkedvelők információs oldalai
- www.ballon.hu
- Minden, amit a hőlégballonokról tudni kell (angol)
- Reklámballon.lap.hu – linkgyűjtemény
- Magyarország legnagyobb hőlégballonja
- Ballon captiv Godard. 1896 évi Ezredéves Kiállítás. Leírása a híres Godard, Surcouf és Courty franczia léghajó gyárában készült óriási megkötött selyem léghajónak; Országgyűlési Értesítő Kő- és Könyvny. Rt., Bp., 1896
