Huzesztán tartomány
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Huzesztán tartomány | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Székhely | Ahváz |
| Körzethívószám | 0632422 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 710 509 fő (2016)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 64 055 km² |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″31.327300°N 48.694000°EKoordináták: é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″31.327300°N 48.694000°E | |
 | |
| Huzesztán tartomány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huzesztán tartomány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان [Ostân-e Ḫuzestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján. Északnyugaton Ilám, északon Loresztán, északkeleten Iszfahán, keleten Csahármahál és Bahtijári valamint Kohgiluje és Bujer Ahmad, délkeleten Busehr, délen a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak határolja. Székhelye Ahváz városa. Területe 64 055 km², lakossága a 2016-os népszámlálás szerint 4 710 509 fő.
Népesség
[szerkesztés]A tartomány népessége az alábbiak szerint alakult:
| Lakosok száma | 4 274 979 | 4 531 720 | 4 710 509 |
| 2006 | 2011 | 2016 |
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]Huzesztán tartomány 2021 decemberi állás szerint 29 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Ábádán, Ahváz, Andiká, Andimesk, Ágádzsári, Bág-e Malek, Bávi, Behbahán, Dast-e Ázádegán, Dezful, Dezpárt, Gotvand, Ize, Haftgel, Hamidije, Hendidzsán, Horramsahr, Hovejze, Karhe, Kárun, Láli, Máhsahr, Maszdzsed-Szolejmán, Omidije, Rámhormoz, Rámsir, Sádegán, Sus, Sustar,
Története
[szerkesztés]
Huzesztán (régi perzsa és arabos ejtéssel Húzisztán) a középkorban is önálló tartomány volt: a Kárun (korabeli nevén Dudzsajl, azaz Kis-Tigris) és mellékfolyóinak (pl. a Dez, Kuhrang), illetve a Karhe alluviális síkságát magába foglaló tartomány központja kezdettől fogva Ahváz volt.
Arab lakossága már a múltban is autonómiát követelt magának az iráni államtól. A kérdés Irán és az arab államok közötti kapcsolatokban gyakorta okozott súrlódást. Így az 1980-tól 1988-ig tartó irak–iráni háborúnak is egyik ürügye volt, s nagyon sok huzesztáni arab támogatta Szaddám Huszein iraki elnököt.
Az elszakadási törekvések a tartományban már 1922 óta folyamatosak. 1999 óta újból megerősödött a szeparatizmus, amely véres terrorcselekmények formájában is megmutatkozott. A szeparatistákat valószínűleg Szaúd-Arábiából támogatják, de Európában is lobbiznak Huzesztán függetlenségéért.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) استانهای ایران című perzsa Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
|
Ez az iráni közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
