Ugrás a tartalomhoz

M1 Híradó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Híradó (MTV) szócikkből átirányítva)
Híradó
Az M1 Híradó logója 2015. március 15. és 2020. március 14. között
Az M1 Híradó logója 2015. március 15. és 2020. március 14. között
MűsorvezetőGyukity István Joó Zsanett, Kontra György, Meszes Boglárka, Radnai Csaba, Székely-Varga Edina, Hradeczky Viktor, Ábrahám Viola, Rabb Ferenc
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Gyártás
Forgatási helyszínBudapest, Kunigunda útja 64., négyes stúdió
Sugárzás
Eredeti adóM1
Eredeti sugárzás kezdete1957. július 2.
Első magyar adóDuna, Duna World
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A Híradó (vagy az egyértelműsítés végett gyakran M1 Híradó) az MTVA hírműsora, amelyet naponta minden órában egészkor sugároznak az M1-en. Egyes híradókat a Duna és a Duna World csatorna is közvetít. A műsor korábban az M2-n és az M3-on is látható volt. A fő kiadása 19:30-kor kezdődik. A műsort a Duna Média munkatársai szerkesztik és az MTVA gyártja.

Története

[szerkesztés]
A TV Híradó főcíme 1958-ból

A kezdetek

[szerkesztés]

A Híradó a Magyar Televízió első önálló műsora, amelynek alapító főszerkesztője Matúz Józsefné volt, 1957. július 2-án volt látható (ekkor még Képes Krónika címmel), majd egy rövid ideig Keddtől keddig néven sugározták. 1958. április 8-án felvette a TV Híradó nevet, és ebben az évben elkészült az első igazi főcíme. A képen Dobrovics István gyártásvezető látható, aki befordul a kamerával és megjelenik a TV Híradó felirat. (A kamera egy angol gyártmányú, PYE Mark II típusú, Orthicon elektroncsöves, revolveroptikás monochrome stúdiókamera volt, súlya 50.5 kg, Cambridge-ben gyártották.) A kép alatt trombitaszót hallunk, amely a főcímmel együtt kultikussá vált az országban. Ezt Palásti Pál találta meg 1959-ben egy ismeretlen zeneműben, majd Vujicsics Tihamér átdolgozta az 1960-as évek közepén. 1982-ben ismét újrahangszerelték.[1]

1961. október 2-tól a műsor rögzített 19:30-as kezdéssel jelentkezik.[2][3] 1967. január 1. és 1970. október 7. között általában este 20:00-kor kezdődött, majd október 8-tól újra 19:30-tól sugározták.[4] 1979 áprilisától a Híradót már teljes egészében színesben készítik.

1986. január 1-jén Aczél Endre lett a főszerkesztő. 1986. március 25-től új főcímet kapott a műsor Presser Gábor zenéjével és elmaradt a nevéből a TV szó. 1988. szeptember 5-től új főcímet használtak, és megújult a vezérlő, a zene viszont nem változott. 1990. szeptember 24-én ismét megújultak. 1992 decemberétől 1993. március 21-ig egy – a szakemberek szerint igénytelen – főcímet és hátteret használtak.[5] 1993. március 22. és szeptember 26. között ismét az 1990-1992-es főcím volt látható, Pálfy G. István főszerkesztése alatt. 1993. szeptember 27-én megújult a főcím, a zenéjét Szokolay Sándor szerezte és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszotta. 1994. július 21-én szinte a teljes addigi szerkesztőgárda kicserélődött, és átmenetileg az aktuális adásban szereplő vágóképekből összeállított főcímmel jelentkezett. Ősszel a vezérszín a kék lett, ami 1995-ben sötétebb árnyalatot kapott. A „higanyos” főcímet 1996. január 8-án felváltotta a földgömbös. Ez időben a stúdió egy blue-box technikával felszerelt stúdió volt, és Budapest látképe volt látható a műsorvezető mögött. 2000. március 20-án teljesen megújult, a főcím zeneszerzője Berkes Balázs volt. 2002. november 3-án ismét felfrissítették a design-ját. 2005. február 13-tól 2007. szeptember 9-ig ismét új főcímet használt. 2006. szeptember 11. és 2007. július 1. között az esti fő kiadása fél órával korábban, 19 órakor kezdődött. 2007. szeptember 10. és 2015. március 14. között kék-piros-fehér színvilágú főcímet használtak.

Vetélytársak házon belül

[szerkesztés]

A rendszerváltáskor a Híradónak naponta 3 kiadása volt (kettő az MTV1-en, egy pedig az MTV2-n). Hankiss Elemér elnöksége alatt, 1990. szeptemberében kiírtak egy pályázatot egy független híradó létrehozására, amiből 1991. január 3-tól pályázati híradók készültek az MTV2-n, 21 órától. Nyertest nem hirdettek, de 1991 májusában elindult Bánó András vezetésével az Esti Egyenleg az MTV2-n, majd 1994–1996 között Objektív címmel készült háttérműsor. Szintén ilyen műsor volt az Aktuális 1996–2002 között.

2008. január 28-án indult az M2-Híradó. Ez az adás inkább a világban zajló eseményekre, a gazdaságra és a kultúrára fókuszált. Az első adást Novodomszky Éva vezette. 2010. január 3-án volt az utolsó adása, Hegedűs Judit vezette. Január 4-étől 20 órai kezdettel a fő kiadást ismételte az M2 2015. március 14-ig.

2008. november 5-től Híradóweb címmel készültek rövid hírek a webm3 oldalon. A műsor kétóránként 5–10 percben jelentkezett.

Költözés

[szerkesztés]

A Hírszerkesztőség és így a Híradó volt az utolsó a műsorgyártók közül, aki elköltözött a Szabadság térről 2009. június 28-án. Az M1 fél 8-as adásában D. Tóth Kriszta búcsúzott el a volt székháztól.

Másnap reggel Acél Anna köszöntötte a nézőket, egy ideiglenes bluebox rendszerű stúdióból. A műsor díszlete csak néhány nappal később épült fel újra. A műsor a IV-es stúdióban készül.

2010-2015

[szerkesztés]

2010. január 4-től az Időjárás-jelentést az MTV stúdiójában készítették, az OMSZ adataival és meteorológusaival. Február 14-től a belső gyártású műsorok, így a Híradó is, 16:9-es képarányban készülnek. 2011. január 3-tól a műsort a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyártja. Április 4-től három éven át újra páros műsorvezetéssel jelentkezett a műsor esti főkiadása. Az MTV Híradója (a Duna Televízió Híradójával és a Kossuth Rádió Krónikájával együtt) a Magyar Távirati Irodán belül működő Hírcentrum része volt 2011. januárjától 2015. márciusáig.

2015. március 15-ig a Híradó fél 8-as főkiadását az alábbi stáb gyártotta:

  • 1 hírigazgató
  • 2 felelős szerkesztő
  • 1 titkárnő
  • 2 szerkesztő
  • 8 riporter
  • 3 külpolitikai szerkesztő
  • 1 külföldi tudósító
  • 1 műsorvezető
  • 10 operatőr
  • 10 technikus
  • 2 gyártásvezető
  • 2 koordinációs szakember
  • 2 hírcserével foglalkozó szakember
  • 1 hangmérnök
  • 6 vágó
  • 1 vágó asszisztens
  • 1 rendező
  • 1 rendező asszisztens
  • 1 súgógép kezelő
  • 1 technikai rendező
  • 1 hangmérnök
  • 1 képvágó
  • 1 képmérnök
  • 1 feliratozó
  • 2 rögzítő
  • 2 grafikus
  • 3 operatőr
  • 1 kábeles
  • 1 világosító
  • 2 Híradó archívum- kezelő
  • 2 helyszíni kapcsolásért felelős szakember

Tehát, a Híradó főkiadását nap mint nap műszakonként 74 kolléga látta el, (a külső helyszínek kapcsolásakor ez a szám nagyobb, ugyanakkor a szabadnapos munkatársak a műszakonkénti létszámban nem szerepelnek).

A 2015-ös átalakítás után

[szerkesztés]
Az M1 teljes grafikája, rajta a Rendkívüli hírekkel (2015–2020)

2015. március 15-től az M1 átalakításával a Híradó a Ma Reggellel, és az Időjárás-jelentéssel együtt új stúdió- és műsorarculattal jelentkezett, aminek megalkotására két brit szakembert kértek fel, akik többek között a BBC World News, és az Al-Dzsazíra tévék arculatát is készítették. A műsor grafikájának a vezérszíne a lila volt. 2020. március 15-én, a csatorna ötödik születésnapján teljes megújuláson esett át, a vezérszín a kék lett.

2015. március 15-től nyolc műsorvezetővel, felváltva vezetik az adást napszakonként. A Híradó élőben jelentkezik naponta tizenkilencszer, illetve a rövidebb Hírek naponta nyolcszor. Hattól éjfélig minden óra elején van Híradó és Időjárás, félóránként pedig Hírek, azaz hírösszefoglaló három percben. Éjszaka egy órától reggel ötig az órák elején van Egy Perc Híradó a bővebb híradások helyett.

  • 06:00 Híradó, Sporthírek (20 perc), utána: Időjárás, Közlekedési hírek
  • 07:00 Híradó, Sporthírek (20 perc), utána: Időjárás, Közlekedési hírek
  • 08:00 Híradó, Sporthírek (20 perc), utána: Időjárás, Közlekedési hírek
  • 09:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás, Tőzsdenyitás
  • 09:30 Hírek (3 perc)
  • 10:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás
  • 10:30 Hírek (3 perc)
  • 11:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás
  • 11:30 Hírek (3 perc)
  • 12:00 Híradó, Sporthírek (40 perc), utána: Időjárás
  • 13:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás
  • 13:30 Hírek (3 perc)
  • 14:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás
  • 14:30 Hírek (3 perc)
  • 15:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás, Közlekedési hírek
  • 15:30 Hírek (3 perc)
  • 16:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás, Közlekedési hírek
  • 16:30 Hírek (3 perc)
  • 17:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás, Tőzsdezárás
  • 17:30 Hírek (3 perc)
  • 18:00 Híradó, Sporthírek (30 perc), utána: Időjárás
  • 19:00 Hírek (3 perc), utána: Időjárás
  • 19:30 Híradó este, Sporthírek (60 perc), utána: Időjárás
  • 21:00 Híradó, Sporthírek (20 perc), utána: Időjárás, Világhíradó
  • 22:00 Híradó, Sporthírek (20 perc), utána: Időjárás
  • 23:00 Híradó (10 perc), utána: Időjárás
  • 23:20 Hungary reports – angol nyelvű hírek
  • 23:30 Nachrichten aus Ungarn – német nyelvű hírek
  • 23:40 Novosztyi iz Vengrii (Новости из Венгрии) – orosz nyelvű hírek
  • 23:50 Xiōngyálì xīnwén liánbò (匈牙利新闻联播) – kínai nyelvű hírek
  • 00:02 Záróhíradó (10 perc)

Az egyes híradókat az MTVA többi csatornáján párhuzamosan is közvetítik. A Duna adja a 6 órait, a 12 órait és a 18 órai adás első 35 percét, a Duna World a 13 órait és a 21 órait. Korábban az M3 a 7 órait, a 11 órait és a 17 órakor jelentkező kiadást közvetítette, az M2 a 19:30-ast 20 órától. Az 1 Perces Híradót az M4 és az M5 közvetíti.

Műsorvezetői

[szerkesztés]

Egykor

[szerkesztés]

A Híradót a kezdetekkor a bemondók vezették, a televízió nagy hármasa: Takács Mária, Tamási Eszter és Varga József.

Továbbá vezették még: Acél Anna, Bakos Piroska, Bayer Ilona, Bánó András, Bárdos András, Betlen János, Bombera Krisztina, Borsa Miklós, Bozai József, Ciprusz Éva, Czeglédi Edit, Csete Bea, Csurgay Judit, D. Bányász Gergő, D. Tóth Kriszta, Földi-Kovács Andrea, Gerhardt Máté, György-Horváth Zsuzsa, Gyukity István, Hegedűs Judit, Ignáth Márk, Jegyes-Tóth Kriszta, Juszt László, Kálmán Olga, Kaplár F. József, Kapuvári Gábor, Kertész Zsuzsa, Kiss Gabi, Kocsonya Zoltán, Kovács P. József, Lendvai Szabolcs, Liebmann Katalin, Lénárd Judit, Lódi György, Miklya György, Moldoványi Ákos, Mohai Gábor, Nagy Judit, Németh Balázs, Nika György, Novodomszky Éva, Olajos Gergő, Pálffy István, Pálfy József, Pálfy G. István, Papp Endre, P. Szabó József, Rábai Balázs, Regöly-Mérei Krisztina, Siklós András, Somorjai Balázs, Süveges Gergő, Szabó Anett, Szebeni István, Szellő István, Szentpéteri Eszter, Takács Bence Ervin, Tarnai Katalin, Tóth Ákos, Tóth Károly, Vajek Jutka, Váradi Béla, Velkovics Vilmos

Jelenleg

[szerkesztés]

A Híradó műsorvezetői

[szerkesztés]
  • Reggel és délelőtt: Ábrahám Viola, Imre Balázs, Székely Áron
  • Délután: Rabb Ferenc, Székely-Varga Edina, Joó Zsanett
  • Este: Meszes Boglárka, Kontra György

A Híradó kísérőműsorainak műsorvezetői

[szerkesztés]
  • Egy Perc Híradó: Beslin Bettina, Falucskai Ivett, Pető Bianka, Tomay Judit, Hradeczky Viktor
  • Időjárás: Fejős Ádám, Maár-Laza Bori, Molnár Csilla, Szmodics Dávid, Tóth Tamás, Szilágyi Eszter, Förhécz Adrienn
  • Közlekedési hírek: Joó Ferenc, Kertész Enikő, Orsós Róbert, Stefán Zoltán, Szeitz Dániel
  • Nemzeti Sporthíradó, Sport riportok: B. Németh Péter, Horváth Gergely Áron, Kovács Dániel, Kovács Márk, Maruzsa István, Pál-Pál Előd, Székely Dávid, Vásárhelyi Tamás, Lipcsei Bettina
  • Programajánló: Boldizsár Kata, Jakab Cintia
  • Hungary reports: Szőczi Árpád, Tóth Hajnalka, Pflum Orsolya, Gabriella Ibolya Csenge
  • Nachrichten aus Ungarn: Claudia Horn-Horváth, Miklya György
  • Novosztyi iz Vengrii: Aljona Mironova, Marija Lopatto
  • Xiōngyálì xīnwén liánbò: Ma Ying, Wang Kunxu

Vezetők

[szerkesztés]

Főszerkesztő

[szerkesztés]

Magyar Televízió:

  • Matúz Józsefné: 1957. május – 1985. december 31. (Hírműsor élén sehol Európában nem állt ilyen hosszú ideig főszerkesztő; 2007. július 2-án még megérte a Híradó indulásának 50. évfordulóját)
  • Aczél Endre: 1986. január 1. – 1990. január
  • Pálfy G. István: 1990. január – 1992. szeptember
  • Csák Elemér: 1992. szeptember – 1993. március
  • Pálfy G. István: 1993. március – 1994. május (a következő főszerkesztőig Stefka István főszerkesztő-helyettesként)
  • Betlen János: 1994. július – 1995. május
  • Hidvégi József: 1995. május – 1997. augusztus
  • Rudi Zoltán: 1997. augusztus – 1998. október
  • Bocskay Zsolt: 1998. október – 1999. június
  • Horváth Szilárd: 1999. július – 2001. szeptember
  • Gulyás István: 2001. szeptember – 2002. október
  • Szűcs Gábor: 2002. október – 2003. március
  • Merényi Miklós: 2003. március – 2004. január
  • Nika György: 2004. január – 2005. április
  • Szűcs Gábor: 2005. április – 2011. április 7.

MTVA Hír- hírháttér főszerkesztő:

Hírigazgató

[szerkesztés]

Magyar Televízió:

MTI Hírcentrum:

Kritikák

[szerkesztés]
Bővebben: A magyarországi közszolgálati média kritikái

Részrehajlás

[szerkesztés]

A Híradót története során számos esetben vádolták meg részrehajlással.

Mint a Kádár-rendszer egyik legfontosabb tömegtájékoztó médiuma, a Magyar Rádióból 1974-ben kiválva önállósult Magyar Televízió hírszerkesztési struktúráját is a MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága (APO) által kijelölt direktívák határozták meg, a kulturális és művelődési műsorok irányvonalát pedig az Acél György nevéhez fűződő legendás Tűrt, Tiltott és Támogatott kultúrpolitika.[6][7]

A rendszerváltás után a Híradót MDF pártinak tartották, emiatt 1991 májusában az MTV2-n külön hírműsort indítottak Esti Egyenleg néven, amely szellemiségében ellenzéki volt, ez azonban 1993. októberében megszűnt, mivel hírhamisítással vádolták meg az Esti Egyenleg 1992. október 23.-i adását.[8] Ez az éles belpolitikai csatározásoktól fűtött időszak Médiaháború néven került be a közbeszédbe és a korabeli sajtóba.[9][10]

Több tanulmány azt is megállapította, hogy Az Antall- és Boross-kormány alatt a Híradó belföldi híradásainak 84%-a a kormánypártokkal foglalkozott, 16% volt ami ellenzéki pártokkal foglalkozott. A Horn-kormány alatt kissé „javult” az arány, de még így is jelentős mértékű volt a kormánytöbbség a hírekben 72%-kal és 28% foglalkozott az ellenzékkel. Ez a tendencia a későbbi kormányok esetében is megmaradt.[11]

Az MTVA részeként, amelynek kezelője a Médiatanács, 2010 óta kizárólag a Fidesz–KDNP által jelölt személyek vannak,[12] nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.[13] A teljes közszolgálati médiát propaganda felületté, a szerkesztőséget kormányszócsővé változtatták.[14][15][16][17][18][19][20]

Csoportos létszámleépítések

[szerkesztés]

A mindenkori kormányváltások alkalmával jellemző volt, hogy csoportos létszámleépítéseket hajtottak végre az MTV-nél, ami a Híradó szerkesztőségét is érintette. Az elbocsátások oka számos esetében a szerkesztők és a műsorkészítők politikai irányultsága volt.[21][22][23][24]

Német politikusok utca embereként való ábrázolása

[szerkesztés]

Többször előfordult 2018-ban, hogy a Németországról szóló tudósításokban az Alternatíva Németországért embereit hétköznapi emberként szerepeltették. Az egyik Hamburgról szóló riportjukban utca embereként Marie-Thérése Kaisert kérdezték meg, akiről kiderült hogy az AfD rotenborgi elnöke volt.[25] Egy másik hamburgi riportban Michael Poschart beszélt arról, hogy „ha az idegenek aránya nő, akkor erőszakossá válnak és elüldözik a németeket”. A Correctiv derítette ki, hogy Michael Poschart az AfD pinnebergi szervezetének tagja.[26][27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ RTV 1982.07.05-11. - MTVA Archívum
  2. ↑ RTV 1961.09.25-10.01. - MTVA Archívum
  3. ↑ RTV 1961.10.02-08. - MTVA Archívum
  4. ↑ MRT, 1970.10.05-11. - MTVA Archívum
  5. ↑ Magyar Hírlap 1993. december 20.
  6. ↑ Takács Róbert - A sajtóirányítás szervezete a Kádár-korszakban (Médiakutató Alapítvány, 2009)
  7. ↑ Szabadbölcsészet / Médiatörténet / Cenzúra és manipuláció - ELTE BTK Művészetelmélet és Médiakutatási Intézet
  8. ↑ volt.https://index.hu/belfold/koverl051204/
  9. ↑ Inotai Edit: A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig, 24.hu, 2020. június 13.
  10. ↑ Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt (dokumentumfilm), 444.hu/Youtube, 2019. április 24.
  11. ↑ Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron - Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (Médiakutató, 2007 ősz)
  12. ↑ Létrejött a médiatanács – Index, 2010. október 11.
  13. ↑ EUR-Lex - 52020SC0316 - EN - EUR-Lex. eur-lex.europa.eu. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  14. ↑ Urbán Ágnes - Lágy cenzúra helyett kemény eszközök? (Millennium Intézet, 2016.11.04.)
  15. ↑ „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  16. ↑ Peter Krasztev – Jon Van Til: The Hungarian Patient: Social Opposition to an Illiberal Democracy. 2015–07–01. ISBN 978-615-5053-08-5 Hozzáférés: 2020. december 29.  
  17. ↑ Lemérték, hogyan tolja a Fideszt a kampányhajrában az állami tévé (magyar nyelven). Media1, 2019. október 11. [2019. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  18. ↑ Fazekas Pálma - Elviselhetetlenné vált a rasszizmus és a homofóbia - mondja egy volt MTVA-s (Szabad Európa, 2020.11.30.)
  19. ↑ Kovács-Angel Marianna - Egyetlen EU-s vezető került fel a sajtószabadság ragadozóinak listájára: Orbán Viktor (24.hu, 2021.07.05.)
  20. ↑ Csatári Flóra Dóra, Fábián Tamás - Így darálta le a hatalom pár év alatt a szabad médiát Magyarországon (Telex.hu, 2021.07.23.)
  21. ↑ http://www.ma.hu/tart/rcikk/a/0/12255/1
  22. ↑ Archivált másolat. [2016. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
  23. ↑ https://index.hu/kultur/2011/07/07/leepites_a_kozszolgalati_televizioban/
  24. ↑ https://index.hu/kultur/media/2015/01/08/tomeges_leepites_jon_az_mtva-nal/
  25. ↑ A NÉMET SAJTÓ A MAGYAR KÖZMÉDIA HÍRHAMISÍTÁSÁVAL FOGLALKOZIK. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  26. ↑ VALÓJÁBAN AFD-S POLITIKUSOK A MIGRÁNSOKTÓL RETTEGŐ „ÁTLAGNÉMETEK” A MAGYAR KÖZTÉVÉ RIPORTJÁBAN. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  27. ↑ Ungarn: Die geheime AfD-Show. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M1_Híradó&oldid=27327084”