Ugrás a tartalomhoz

Gyerővásárhelyi református templom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyerővásárhelyi templom szócikkből átirányítva)

A 13. században a Bécsi kódex még nem tesz említést Gyerővásárhely gyülekezetéről, a 14. századi oklevelek azonban már népes anyaegyházként említik. Templomát a Gyerőffy család építtette 1330-ban.

Története és leírása

[szerkesztés]
Gyerővásárhelyi református templom

A 16. század közepén a Gyerőffy család és vele együtt a birtokon élő jobbágyság is áttért a református hitre. A középkori templom romjain, a régi kőfal részeinek felhasználásával, 1831-ben Balázs András lelkész idején épült a jelenleg is látható templom. Az eredeti templomból származik a szószékkorona és a festett mennyezet is.

A famennyezet hatvannyolc tábláját idősebb Umling Lőrinc készítette 1752-ben.

„ Pred V. vs 1. Örizd meg lábaidat, mikor / tselekesznek.Isten Ditső / ségére Az GyerőVásár / heji Ekklésia Köl / Tségével.”

A szokásos virágkompozíciók mellett alakos táblákat is láthatunk: kétfejű sast, darut, pelikánt, szirént, napot, holdat, csillagokat és szőlőt csipegető madarakat.

1770-ben az ifjabb Umlingok újították, bővítették a faberendezést, festették a további tizennégy kazettát. Az 1771-es évszám mellett újabb kolozsvári mester, Asztalos Tamási János neve bukkan fel.

A fiatal Umlingok készítették többek között a fedeles padokat, a papi széket, a keleti és nyugati karzat lépcsőmellvédjét és a már használaton kívül lévő éneklőszéket.

A szószékkoronán mindkét fiú dolgozott. Lőrinc a hangvető párkányzatán, János a koronán. „Ez a korona Virágozódott Umling János által.”

Két templomajtót is valószínűleg Umlinok festették, ez azonban nem maradt fenn. A déli bejárati ajtó Eperjesi Nagy András munkája. Ő festette 1831-ben a keleti és a nyugati karzatmellvédet, melyek láthatóan szerényebb utánzatai az Umlingok díszítőművészetének.

Ugyancsak átmentették és a templom falába építették az 1578-ból való sírkövet is, mely Gyerőffy Gáspárné Mikola Erzsébetnek állít emléket.

Az épületet Kerekes Márton kolozsvári építész vezetésével 1868-ban felújították és 1869-ben, Ágoston György lelkész idején bádoggal fedett tornyot építettek hozzá. 1926-ban Kós Károly tervei alapján, Bakos János mákófalvi vállalkozó vezetésével újabb felújításokat végeztek a templomon. Ekkor alakították elöljátszóssá az egykor a kolozsvári szász egyháztól vásárolt orgonát. Ebből az időből származó harangját repedése miatt 1957-ben kicseréltek. Az épületet a második világháború óta sokszor javították, mai formáját 2000-ben, a gyülekezet önerejéből és Mihály János lelkipásztor vezetésével, a belső részek javításával és festésével nyerte el.

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
  • Várady Péter-Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
  • ”VIRÁGOZÓDOTT…ANNO” - Az Umlingok Kalotaszegen – Néprajzi Múzeum, Budapest, 2007

Külső hivatkozások

[szerkesztés]