Ugrás a tartalomhoz

Koronás vöröslóri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyémántlóri szócikkből átirányítva)
Koronás vöröslóri
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Eos
Faj: E. histrio
Tudományos név
Eos histrio
(P.L.S. Müller, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koronás vöröslóri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás vöröslóri témájú médiaállományokat és Koronás vöröslóri témájú kategóriát.

A koronás vöröslóri (Eos histrio), korábban csak koronás lóri,[1] a madarak (Aves) osztályába a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Philipp Ludwig Statius Müller német zoológus és ornitológus írta le 1776-ban, a Psittacus nembe Psittacus histrio néven.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Eos histrio challengeri (Salvadori, 1891) - a Talaud-szigetek, mára kizárólag Karakelong szigetén él, a szigetcsoport többi tagjáról kihalt
  • Eos histrio histrio (Statius Muller, 1776) - kihalt alfaj, korábban Sangir, Siau, és Ruang szigeteken élt

Előfordulása

[szerkesztés]

Indonézia területén, kizárólag a Celebesz szigetétől északra található Talaud-szigeteken honos. Korábban egyéb szigeteken, így Sangihe, Siau és Tagulandang szigetén is élt, de innen a 20. század elejére kihalt.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 31 centiméter, tettömege 150-185 gramm.[6]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 5500–14000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[5] A vadon élő állatok kereskedelmi forgalmát szabályozó CITES lista első mellékletében szerepel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  3. 554804 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]