Virgil Grissom

Virgil Grissom
Született	1926. április 3. Mitchell, Indiana
Elhunyt	1967. január 27. (40 évesen) Cape Canaveral Air Force Station, Florida
Sírhely	Arlingtoni Nemzeti Temető
Házastársa	Betty Grissom
Iskolái	U.S. Air Force Test Pilot School Purdue Egyetem Mitchell High School
Nemzetiség	Egyesült Államok
Egyéb beosztás	Berepülőpilóta
Rendfokozat	Alezredes, USAF
Űrben töltött idő	5 óra 7 perc
Beválogatás	1959. („Eredeti Hetek”)
Repülések	Liberty Bell 7 Gemini–3 Apollo–1
Kitüntetései	Distinguished Flying Cross Air Medal Congressional Space Medal of Honor NASA Exceptional Service Medal National Aviation Hall of Fame United States Astronaut Hall of Fame NASA Distinguished Service Medal International Space Hall of Fame NASA Distinguished Service Medal NASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Virgil Grissom témájú médiaállományokat.

Virgil Ivan "Gus" Grissom (Mitchell, Indiana, 1926. április 3. – Cape Canaveral Air Force Station, Florida, 1967. január 27.) az Amerikai Egyesült Államok Légierejének pilótája.

Életpálya

A második amerikai űrhajós, aki eljutott a világűrbe. 1944-től a légierő pilótája. F–86 Sabre repülőgépekkel több mint 100 küldetésen vett részt Koreában. Később repülőoktató volt Texasban. 1955 augusztusában a légierő technológiai intézetében az ohioi Wright-Patterson légibázison mérnöki képesítést szerzett. 1956 októberében elvégezte a tesztpilóta iskolát az Edwards légitámaszponton, 1957 májusában tesztpilótaként visszatért a Wright-Patterson légibázisra. 1958-ban egy sor fizikai és pszichológiai teszt után Grissom a Mercury-program űrhajóscsapatának tagjává vált hét másik űrhajóssal együtt.

Űrrepülések

A Liberty Bell 7 (Mercury–Redstone–4) űrhajó pilótája volt a második amerikai szuborbitális repülésen. Az óceáni leszállás után az űrhajó belsejébe behatolt a víz, és a kapszulát már nem sikerült kimenteni helikopterrel. Grissom majdnem belefulladt az óceánba. A kapszula elsüllyedt, és csak évtizedek után, 1999. július 20-án hozták fel a felszínre.

A Gemini-program első repülésének, a Gemini–3-nak parancsnokává választották, miután az eredetileg tervezett Alan Shepard abban az időben nem repülhetett egy betegség miatt. A Gemini–6 tartalékszemélyzetének is tagja volt. Grissom az Apollo–1 parancsnokaként vett volna részt az Apollo-program első emberes repülésén. 1967. január 27-én egy gyakorlatozás közben azonban tüzet fogott az űrhajó belseje és Grissom két másik űrhajóssal (Edward White, Roger Chaffee) együtt életét vesztette. A NASA vezetői azt akarták, hogy a Mercury-program eredeti hét űrhajósainak egyike legyen az első holdraszálló, ezért ha Grissom élt volna, nagy esélye lett volna, hogy ő legyen az.

Repülések

(zárójelben a repülés időszaka)

• Mercury Redstone-4 / Liberty Bell 7 (1961. július 21.)
• Gemini–3 (1965. március 23. – 1965. március 23.)

Emlékezete

A Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5