Aranypapagáj

Aranypapagáj
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Guaruba; Lesson, 1830
Faj:	G. guarouba;
Tudományos név
	Guaruba guarouba; (Gmelin, 1788)
Szinonimák
	Aratinga guarouba (Gmelin, 1788); Guarouba guarouba; Psittacus guarouba;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aranypapagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypapagáj témájú médiaállományokat és Aranypapagáj témájú kategóriát.

Az aranypapagáj (Guaruba guarouba), korábban aranyaratinga, a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Guaruba madárnem egyetlen faja.^[1]^[2]

Neve és rendszertani besorolása

Ezt a papagájt legelőször 1638-ban, az új-hollandiai expedíció során, Georg Marcgrave német természettudós írta le, illetve nevezte meg; ő a guaruba nevet adta a madárnak. A portugálok és az őslakósok ararajuba-ként említették ezt a papagájt, ami annyit jelent, hogy „kis sárga ara”.^[3]^[4] A madártenyésztők körében „Bajorország Királynője papagájként” is ismert.^[5]

A korábbi rendszertani besorolás szerint, az Aratinga nembe tartozott Aratinga guarouba néven.^[6] Manapság saját, monotipikus nemet kapott.^[7]^[8]^[9] René Primevère Lesson francia természettudós és Johann Friedrich Gmelin német naturalista, a tupi indiánok guaruba szavából alkották meg, a papagáj jelenlegi nemi és faji szintű taxonjait.^[10]

A molekuláris genetikai kutatások azt mutatják, hogy az aranypapagáj legközelebbi rokon az északi törpeara (Diopsittaca nobilis).^[11]^[12]^[13]^[14] Szintén közeli rokonságban áll az aranykantárú papagájjal (Leptosittaca branickii).

Előfordulása

Dél-Amerikában, Brazília északi területén honos. Az Amazonas-medence több részén is felelhető. A Pará és a Maranhão államokon átfolyó Tocantins, Xingu és Tapajós folyók mentén is előfordul. Az előfordulási területe, körülbelül 174 000 négyzetkilométert foglal magába.^[15]

Az aranyaratingát az erdőirtások, árvizek és az illegális begyűjtése veszélyezteti.^[16] Felkerült a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listájára, a különösen veszélyeztetett fajokról szólóra, amely tiltja a vele való nemzetközi kereskedelmet.^[17]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Megjelenése

Tollazata aranysárga, evezőtollai sötétzöldek. Testhossza 34 centiméter, testtömege 270 gramm.^[15] A csőre nagy és szürke. A barna szemei körül, rózsaszínes, csupasz bőr gyűrű van. A lábai rózsaszínek. A fajon belül nincs nemi kétalakúság, azaz a hím és a tojó egyforma megjelenésűek. A fiatal tollazata kevésbé élénk sárga, és több zöld tollazata van, például: a fején, a nyakán és hátán; a begye is zöldes. A fiatal szemgyűrűje halványszürke és lábai barnák.^[18]

Életmódja

Egy 1986-os kutatás szerint, az aranypapagáj az év során két különböző élőhelyet használ. A száraz évszakban a magasabban levő erdőkben él, míg a nedves évszakban, amikor költeni akar, a nyíltabb terepeket és a kultúrtájakat keresi fel.^[19] Csapatokban él; a madarak együtt táplálkoznak, alszanak és költenek.^[19] Sokféle maggal és gyümölccsel táplálkoznak.^[20]

Szaporodása

A papagájok csoportján belül az aranyaratinga szaporodása igen különleges, mivel a fiókák felnevelésében nemcsak a költőpár, hanem néhány másik egyed is szerepet játszik.^[19] A fogságban ez nem jellemző; sőt a szülők is elhagyják fiókáikat három hét után.^[16]

Az ivarérettséget 3 évesen éri el. A költési időszaka novembertől februárig tart. A fészket magas fák mély odvaiba készíti. A fészekalj általában 4 darab, 37,1 x 29,9 milliméteres tojásból áll. A költés 30 napig tart; a költésben mindkét szülő részt vesz. Ha bár 3 évesen válik ivaréretté, a tojó 6 éves koráig termékenyítetlen tojásokat rak. Fogságban, ha elveszik a madártól az első fészekaljat, akkor nemsokára másikat rak.^[16]^[21]

Az újonnan kikelt aranyaratingát fehér pihe fedi, amely egy héten belül sötété válik. Életének harmadik hete végén kinőnek a szárnytollai. A fiatal játékos kedvű, azonban agresszívé is válhat.^[16] A fiókák legfőbb ragadozói a tukánfélék (Ramphastidae), talán ezért ilyen különös eme papagáj csoportban való szaporodási szokása.^[19]

Jegyzetek

↑ BirdLife International: 'Guaruba guarouba'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ Marcgraf, Georg. Historia Naturalis Brasiliae. Willem Piso (1648)
↑ Jobling, James. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. Christopher Helm Publishers Ltd (2009)
↑ Aratinga guarouba Archiválva 2007. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.
↑ http://jboyd.net/Taxo/List12.html#psittaciformes
↑ Collar, Nigel. Threatened Birds of the world. Birdlife International, 261. o. (2000)
↑ Sick, Helmut (1990). „Notes on the Taxonomy of Brazilian Parrots”. Ararajuba (1), 111–112. o.
↑ Zoological Nomenclature Resource: Psittaciformes (Version 9.022). www.zoonomen.net, 2009. április 2.
↑ International Code of Zoological Nomenclature. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
↑ (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].
↑ Tavares, Erika (2006). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.
↑ Wright, Timothy (2008). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733. PMC 2727385.
↑ (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.
↑ ^a ^b Birdlife International Species Factsheet. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
↑ ^a ^b ^c ^d Honolulu Zoo Archiválva 2007. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.
↑ Species lists (Appendices I, II and III). CITES, 2008. július 1.
↑ Forshaw, Joseph M.. Parrots of the World; an Identification Guide, Illustrated by Frank Knight (artist), Princeton University Press, Plate 74. o. (2006). ISBN 0-691-09251-6
↑ ^a ^b ^c ^d Oren, David C. (1986). „Observations on the golden parakeet Aratinga guarouba in Northern Brazil”. Biological Conservation 36 (4), 329–337. o. DOI:10.1016/0006-3207(86)90008-X.
↑ Natural Diet Archiválva 2009. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.
↑ Golden Conure - Breeding Archiválva 2011. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.

Források

Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
Parrots.org
EUR-Lex - Aranypapagáj

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Golden parakeet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a fajról
Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Species factsheet Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben at BirdLife International

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[IUCN-1] BirdLife International: 'Guaruba guarouba'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[Olah2022-2] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[3] Marcgraf, Georg. Historia Naturalis Brasiliae. Willem Piso (1648)

[4] Jobling, James. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. Christopher Helm Publishers Ltd (2009)

[aratinga-5] Aratinga guarouba Archiválva 2007. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.

[6] ttp://jboyd.net/Taxo/List12.html#psittaciformes

[7] Collar, Nigel. Threatened Birds of the world. Birdlife International, 261. o. (2000)

[8] Sick, Helmut (1990). „Notes on the Taxonomy of Brazilian Parrots”. Ararajuba (1), 111–112. o.

[zoonomen-9] Zoological Nomenclature Resource: Psittaciformes (Version 9.022). www.zoonomen.net, 2009. április 2.

[10] International Code of Zoological Nomenclature. (Hozzáférés: 2013. december 22.)

[11] (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].

[12] Tavares, Erika (2006). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.

[13] Wright, Timothy (2008). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733. PMC 2727385.

[14] (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.

[Birdlife-15] Birdlife International Species Factsheet. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)

[Hawaii-16] Honolulu Zoo Archiválva 2007. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.

[17] Species lists (Appendices I, II and III). CITES, 2008. július 1.

[18] Forshaw, Joseph M.. Parrots of the World; an Identification Guide, Illustrated by Frank Knight (artist), Princeton University Press, Plate 74. o. (2006). ISBN 0-691-09251-6

[Oren-19] Oren, David C. (1986). „Observations on the golden parakeet Aratinga guarouba in Northern Brazil”. Biological Conservation 36 (4), 329–337. o. DOI:10.1016/0006-3207(86)90008-X.

[20] Natural Diet Archiválva 2009. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.

[breeding-21] Golden Conure - Breeding Archiválva 2011. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]