Golgi-készülék
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Golgi-készülék egy a citoplazmában elhelyezkedő bonyolult membránrendszer. A Golgi-készülék válogatja szét a fehérjéket, és juttatja őket célhelyükre. 1898-ban Camillo Golgi olasz orvos és citológus írta le. 2009-ben Robert Linhardtnak és a Rensselaer Polytechnic Institute vegyészeinek egy miniatűr chip segítségével sikerült mesterséges Golgi-készülék-modellt előállítania. [1]
Felépítése
[szerkesztés]Központi részét egymással párhuzamosan elhelyezkedő, lapos és tálszerű, üreges Golgi-ciszterna képezi, széleiken kis membránhólyagok válnak le. Állati sejtekben fejlett, növényi sejtekben gyakran csak a központi rész alakul ki. A hólyagocskák falát vékony membrán képezi (6-7 nm), ezek szállítják a fehérjéket a durva felszínű endoplazmatikus retikulum és a Golgi-készülék között. A Golgi-készülék membránja elég vastag, néhány sejtben elérhetik a sejthártya vastagságát is (10-12 nm). A Golgi-készülék sejtmaghoz közelebbi része a cisz rész, távolabbi a transz rész. Ennek megfelelően beszélhetünk cisz-ciszternáról, illetve transz-ciszternáról is.
Működése
[szerkesztés]Működésére két elmélet van.
Szerepe
[szerkesztés]A Golgi-készülék feladata igen sokrétű. Üregeiben történik a durva felszínű endoplazmatikus retikulumban (DER) termelt fehérjék szerkezeti módosítása és itt szintetizálódnak különböző poliszacharidok (növényeknél pektin, állatoknál kitin).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]A Golgi-készülék. [2019. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva].