Ugrás a tartalomhoz

Kövi székicsér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Glareola nuchalis szócikkből átirányítva)
Kövi székicsér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Székicsérfélék (Glareolidae)
Alcsalád: Székicsérformák (Glareolinae)
Nem: Glareola
Faj: G. nuchalis
Tudományos név
Glareola nuchalis
Gray, 1849
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövi székicsér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi székicsér témájú kategóriát.

A kövi székicsér (Glareola nuchalis) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt George Robert Gray angol zoológus írta le 1849-ben.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Glareola nuchalis liberiae Schlegel, 1881
  • Glareola nuchalis nuchalis G. R. Gray, 1849
  • Glareola nuchalis torrens Clancey, 1981[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Afrikában, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burundi, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Niger, Ruanda, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szikes lagúnák, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 19 centiméter, testtömege 43-52 gramm.[5]

Életmódjuk

[szerkesztés]

Főleg legyekkel, lepkékkel, hangyákkal, bogarakkal, szöcskékkel és kabócákkal táplálkozik, melyet a levegőben kap el.[6]

Szaporodása

[szerkesztés]

A tojó 1-2 tojást rak egy sima mélyedésébe, víz közelében.[7]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  6. Hockey, P. A. R.; Dean, W. R. J.; Ryan, P. G. 2005. Roberts Birds of southern Africa. Trustees of the John Voelcker Bird Book Fund, Cape Town, South Africa.
  7. Harrison, J. A.; Allan, D. G.; Underhill, L. G.; Herremans, M.; Tree, A. J.; Parker, V.; Brown, C. J. 1997. The atlas of southern African birds. BirdLife South Africa, Johannesburg.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]