Feketeszárnyú székicsér
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_at_Mkhombo_Dam,_Mpumalanga_(36861637734).jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Glareola nordmanni Waldheim, 1842 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Feketeszárnyú székicsér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszárnyú székicsér témájú médiaállományokat és Feketeszárnyú székicsér témájú kategóriát. |
A feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Fischer von Waldheim német anatómus, entomológus és paleontológus írta le 1842-ban.[3] Tudományos faji nevét Alexander von Nordmann finn természettudósról kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia területén fészkel. Telelni Afrikába a Szaharán túlra vonul.
Természetes élőhelyei a nyílt területek, ürmös sztyeppék, szikes gyepek, mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint művelt területek.[4]
A Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon ritka kóborló, alkalmilag fészkel is, legtöbbször a Kiskunság szikes pusztáin, a Hortobágyon és Peszéradacson került elő, általában székicsér telepeken.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–68 centiméter, testtömege pedig 87–99 gramm közötti.[5] A tojó kisebb, mint a hím. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben lévő vadászatot szolgálja.
 |
Életmódja
[szerkesztés]Fecske módjára a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát. Csapatban vadászik.
Szaporodása
[szerkesztés]Tavak, mocsarak mellett a földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 35-40 napig kotlik, mind a két szülő. Fiókái fészekhagyók.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még nagyon nagy, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
