Ugrás a tartalomhoz

Gerlóczy Zsigmond (orvos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gerlóczy Zsigmond szócikkből átirányítva)
Gerlóczy Zsigmond
1933 körül
1933 körül
Életrajzi adatok
Született1863. június 25.
Pest
Elhunyt1937. szeptember 9. (74 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Házastársgalántai Fodor Margit (18681897)
SzüleiGerlóczy Károly
GyermekekGerlóczy Gedeon
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Zsigmond témájú médiaállományokat.

Alsóviszokai dr. Gerlóczy Zsigmond (Pest, 1863. június 25.Budapest, 1937. szeptember 9.) magyar orvos, egyetemi tanár, a II. osztályú Magyar Érdemrend, a Vörös h. és. II. osztályú és a porosz Vöröskereszt II. és III. osztályú díszjelvényének tulajdonosa, Budapest közkórházainak központi igazgatója, egészségügyi főtanácsos, felsőházi tag.[1]

Családja és származása

[szerkesztés]

Az alsóviszokai Gerlóczy családban született, amely egy régi horvátországi birtokadományos nemesi család; ez a család eredetileg a Mattekovich vezetéknevet viselte de 1848-ban Mattekovich Imre felvette a "Gerlóczy" vezetéknevet.[2] Apja alsóviszokai Gerlóczy Károly (18351900), királyi tanácsos, Budapest székesfővárosi alpolgármester, a III. osztályú vaskoronarend és a francia becsületrend lovagja, a perzsa nap- és oroszlánrend tulajdonosa, az Országos Magyar iskolaegyesület elnöke, a Nemzeti Zenede és a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület másodelnöke.[3] anyja munkácsi Barkassy Amália (18411937) volt.[4] Gerlóczy Géza belgyógyász és Gerlóczy Gedeon építész apja.

Életpályája

[szerkesztés]
Gerlóczy Zsigmond és Gerlóczy Gedeon sírja a Farkasréti temetőben

Orvosi oklevelét 1887-ben a pesti orvosi karon szerezte meg. 1887–1890-ben a budapesti I. sz. belklinikán működött, 1890-től a Szent Rókus Kórház főorvosa, 1901–1927 között igazgatója. 1898-ban a fertőző betegségek egyetemi magántanára, 1901-től a műegyetemen az iparegészségügy előadója, 1912-ben a fertőző betegségek c. rk. tanára. 1927–1930-ban a fővárosi kórházak igazgatója. Fertőző betegségekkel, higiénével foglalkozott. Az Egészség (1901-től), az Ifjúság és egészség, Az egészség könyvtárának a szerkesztője. 1921-től haláláig az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke, 1924-től a budapesti Orvosszövetség elnöke, 1927-től felsőházi tag volt.

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

Feleségül vette a nemesi származású galántai Fodor családból való galántai Fodor Margit (Pest, 1868. szeptember 2.Budapest, 1897. június 16.) kisaszsonyt,[5][6] akinek a szülei galántai Fodor József (18431901), orvos, miniszteri tanácsos, a magyar tudományos egyetem rektora és orvostudományi karának a dékánja, egyetemi tanár, a III. osztályú vaskorona rend- és a II. osztályú Szent-Száva rend lovagja,[7] és Reisinger Amália (18481892) voltak.[8] Gerlóczy Zsigmond és Fodor Margit frigyéből született:

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Köztisztaságról, Budapest, 1890
  • Egészségtan, Budapest, 1890
  • Gesundheitslehre, Budapest, 1891
  • Budapest fürdői és ásványvizei (dr. Hankó Vilmossal), Budapest, 1891
  • A mérgezésekről, Budapest, 1907
  • A fertőző betegségekről és az azok ellen való védekezésről, Budapest, Franklin Társulat, 1908
  • Diagnosztikus nehézségek fertőzéses májbetegségekkor, Budapest, 1913
  • Egészségügyi ismeretek, Budapest, 1927
  • Fertőző betegségek és az iskola, Budapest, 1928
  • Fodor József Egészségtana, Lampel R. (Wodianer F. és fiai) Könyvkiadóvállalat

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Grosch K.: Gerlóczy Zsigmond, Népegészségügy, 1937
  • Háhn G. – Melly J.: Fodor József élete és munkássága, Budapest, 1964