Ugrás a tartalomhoz

Porrima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gamma Virginis szócikkből átirányítva)
Porrima
A Porrima helye a Szűz csillagképben
A Porrima helye a Szűz csillagképben
Más jelölésekgamma Vir, 29 Vir, AGK -01 1685, BD-00 2601, GSC 04949-01120 1/2, HD 110379/80, HIP 61941, HR 4825/6, PPM 400177, SAO 138917, STF 1670, ADS 8630, CCDM 12417-0127, IDS 12366-0054, WDS 12417-0127, NSV 5859
Megfigyelési adatok
CsillagképSzűz csillagkép
EpochaJ2000.0
Rektaszcenzió12h 41m 39,642s[1]
Deklináció-01° 26′ 57,75″[1]
Távolság38,58 fé,
11,83 pc
Látszólagos fényesség2,74
Abszolút fényesség2,375
Színkép típusaF0 V + F0 V
Pályaadatok
Évi parallaxis0,08453"
Radiális sebesség−20,42 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban-0,61666 "/év[1]
deklinációban+0,06066 "/év[1]
Fizikai adatok
Sugár1,5[2] R☉
Tömeg3,10×1030 kg,
1,56 M☉
Luminozitás9,33 L☉
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség 31,36 km/s[3]

A Porrima (Gamma Virginis) a Szűz csillagkép harmadik legfényesebb csillaga. Arich néven is ismert. A szabad szemmel 2,9 magnitúdó fényesnek látszó csillag 39 fényév távolságban van tőlünk. Valójában két nagyon hasonló csillag van egymáshoz olyan közel, hogy csak távcsővel különíthetőek el egymástól.

Leírása

[szerkesztés]

A két azonos színképtípusú (F0V) csillag a közös tömegközéppont körül kering 169,1 éves periódussal. Egyik csillag feltételezett változó NSV 5859 néven.

Mivel a Porrima közel van az ekliptikához, időnként elfedi a Hold, nagyon ritkán valamelyik bolygó. 2017-ben két alkalommal is volt Hold általi fedés. A június 3-án este, a navigációs szürkület idején bekövetkező jelenség jól megfigyelhető volt, mivel a belépés egy órával delelés után történt.[4] A fél évvel későbbi, október 18-án esedékes fedés újhold idejére, azaz nappalra esett, amikor még a Hold sem volt látható szabad szemmel.[5]

Kettőscsillag

[szerkesztés]
A Porrima pályarajza (Scardia 2007)
A=apasztron, P=periasztron, a két pontot összekötő szaggatott vonal a pálya nagytengelye.
A pontvonallal rajzolt egyenes a csomóvonal; a leszálló csomótól a felszálló csomóig tartó pályaszakasz szaggatottan rajzolva.

Kettősségét P. Richaud fedezte fel 1689-ben. Első mérését Bradley és Pound végezte 1718-ban. A WDS adatbázisában 1544 mérését tartják nyilván.[6] A rendelkezésre álló megfigyelési adatokból Strand 1937-ben, Söderhjelm 1999-ben, végül Docobo és Scardia egymástól függetlenül 2006-ban publikált - egymástól nem nagy mértékben eltérő - pályát.[7] A továbbiakban hivatkozott paraméterek Docobo pályaelemeinek felhasználásával készültek.

Scardia 2007-ben minimális mértékben módosította a pályaelemeket: a jobb oldali ábra ezek felhasználásával készült.[8]

A pálya nagy numerikus excentricitása (0,882) következtében a komponensek távolsága egymástól 3 és 70 csillagászati egység között,[9] látszó szögtávolsága 0,368 és 5,345 ívmásodperc között változik. A periasztron 2005,51-kor, ezt megelőzően 1836,41-kor volt. Pontosan ebben az időpontban - a periasztron pontos időpontjáról természetesen nem tudva - F.G.W. Struve 0,25"-et és 151,6 fokos pozíciószöget mért. 2005 közepén a USNO 66 centiméteres refraktorával számos alkalommal mérték 0,36-0,38" értékkel.[6] A periasztron átmenet évében, 2005-ben a társcsillag 76 fokos látszó pályaívet tett meg.

A paraméterek változása[j 1]

[szerkesztés]

A felfedezés óta mért adatok feldolgozásával Strand 1935-ben kiszámította a Porrima komponenseinek keringését: az általa meghatározott pályaelemekből adódó látszó paramétereket (szögtávolság és pozíciószög) a periasztron közeli időszakra a táblázat első három oszlopa tartalmazza. A további hetven év méréseinek figyelembe vételével 2006-ban Docobo által számított új pálya eredményei a középső két oszlopban láthatóak. Végül az utolsó három oszlop tartalmazza Christopher Taylor 2003 és 2005 közötti méréseit, amelyek mutatják Strand pályájának valóságostól való eltérését.[10]

Év Paraméterek Strand szerint Paraméterek Docobo szerint Taylor mérései
látszó szögtávolság pozíciószög látszó szögtávolság pozíciószög Év látszó szögtávolság pozíciószög
1995 2,5" 280 2,25" 277,6
2000 1,8" 267 1,50" 260,9
2002 1,5" 259 1,13" 247,5
2003 0,92" 236,6 2003. december 0,6" 219°
2004 1,2" 246 0,68" 218,4 2004. december 0,4" 177°
2005 0,44" 179,8 2005. április 0,27-0,29" 161±0,6°
2006 0,8" 221 0,41" 103,5
2008 0,4" 126 0,93" 41,0
2010 0,9" 44 1,39" 23,6

Kísérőcsillagok

[szerkesztés]

A kettőscsillagok környezetében gyakran mérnek távolabbi kísérőket. A különböző időpontban végzett észlelések különbsége segíthet annak vizsgálatában, hogy az egyes csillagok gravitációs kapcsolatban vannak-e, esetleg közös sajátmozgásúak-e? A Porrima mellett négy további csillagot mértek az idők folyamán, melyek jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza.

A főpár kísérőcsillagai
Komp.
betűjele 		GSC száma fényessége
m 		mérések
száma 		Első mérés Utolsó mérés
Év távolság" Pozíciószögo Év távolság" Pozíciószögo
C 15,1 3 1889 53,12 159,4 2007 93,68 121,3
D 4949 1103 12,05 3 1922 125,17 88,4 2007 171,02 89,8
E 4949 1116 8,94 11 1851 255,01 185,9 2008 258,75 168,2
F[j 2] 4949
1093/1115 		9,53 4 1909 482,34 268,6 2008 422,81 267,8

Hazai amatőr megfigyelése

[szerkesztés]

A Porrima szabad szemes, egyenlő fényessége, közelségéből adódó nagy szögtávolsága és viszonylag rövid periódusa folytán - a periasztron ±3 éves időszakát kivéve - kedvelt célpontja a kettőscsillagok iránt érdeklődő amatőr csillagászoknak. A 2005 júliusában bekövetkezett maximális közelség előtt utoljára 2001-ben érkezett pozitív megfigyelés a kettőscsillagról a Meteor rovatához.[11] 2008 júliusában a csillagok közti távolság már meghaladta az 1 ívmásodpercet, miáltal komolyabb amatőr műszerekkel már vizsgálható volt. 2011-ben a szögtávolság eléri az 1,6"-et, így felbontása kisebb távcsövekkel is lehetséges.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ez az alfejezet az angol Wiki alfejezetének felhasználásával készült.
  2. ↑ Nagyon szoros kettőscsillag BU 607 néven
  1. ↑ a b c d SIMBAD lekérdezés: Porrima
  2. ↑ Yale Catalog of Bright Stars
  3. ↑ Chromospheric activity and rotation of FGK stars in the solar vicinity, SIMBAD
  4. ↑ „Meteor”, Budapest XLVII. (9), 42-43. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X. 
  5. ↑ szerk.: Mizser Attila: Fogyatkozások, csillagfedések, Amatőrcsillagászok kézikönyve, Harmadik, javított és bővített, Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 963 06 0197 4 
  6. ↑ a b WDS adatbázis lekérdezés 2010. április 27.
  7. ↑ INTERNATIONAL ASTRONOMICAL UNION COMMISSION 26 (DOUBLE STARS). [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
  8. ↑ Sixth Catalog of Orbits of Visual Binary Stars. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
  9. ↑ szerk.: Szentmártoni Béla: Kettőscsillag útmutató, Kézirat gyanánt, Orosháza, 1980: Alkor csillagászati szakkör 
  10. ↑ Christopher Taylor, Hanwell Community Observatory[halott link]
  11. ↑ „Meteor”, Budapest XXXVI. (7-8.), 120-121.. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X. 

Források

[szerkesztés]
  • ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Porrima&oldid=25818672”