Bordáskabóca-félék

Bordáskabóca-félék
Gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera) Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha) Alrendág: Bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) Öregcsalád: Bordáskabóca-szerűek (Fulgoroidea) Család: Fulgoridae Latreille, 1807
Szinonimák
Lámpahordó kabóca-félék Fénykabócák Lámpapompályok
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú kategóriát.

A Gothenburgi Természetrajzi Múzeum tárlójában kiállított példányok

Viaszszövedék egy kabóca potrohán

A bordáskabóca-félék (Fulgoridae) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjében a bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) alrendág névadó családja több mint 125 nemmel. A „lámpahordó kabóca” elnevezés (összes toldalékával) egy félreértés szívósan fennmaradt eredménye. Maria Sibylla Merian német természettudós és illusztrátor ugyanis a 17. század második felében egy képén úgy ábrázolta a nagy bordáskabócát (Fulgora laternaria), mintha annak feje a sötétben világítana.

Származásuk, elterjedésük

Sűrűn erezett szárnyuk ősi típusú, aminek alapján feltételezik, hogy ez a kabócák (Auchenorrhyncha) egyik legkorábban kialakult családja.

A legtöbb kontinensen megtalálhatók, de főleg a trópusi övben. Gyakoriságuk a sarkok felé haladva fokozatosan csökken; a hideg mérsékelt égövet csak néhány faj éri el.

Megjelenésük, felépítésük

Sok faj, így a névadó, Dél-és Közép-Amerikában élő bordáskabóca (Fulgora spp.) csőrszerű feje jóval túlnyúlik szemeiken. A tűzszemű kabóca (Pyrops spp.) fajok kétoldalt fogazott fejtoldaléka fűrészre, illetve reszelőre emlékeztet; különösen a Déltelet-Ázsiában élő gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria) fejtoldaléka látványos. A fej néha hólyagszerűen felfújt.

Több faj (például a Lystra lanata) fehér viaszfonalakból álló képződményt cipel a potrohán; ez a bokorszerű fonadék nem ritkán akkora, mint maga az állat.

Életmódjuk, élőhelyük

Nagy többségük éjszaka aktív. Egyesével szívogatnak; nem verődnek össze nagy csapatokba.

Rendszertani felosztásuk

A családot az alábbi 11 alcsaládra tagolják:

• Amyclinae
• Aphaeninae
• Dichopterinae
• Enchophorinae
• bordáskabóca-formák (Fulgorinae)
• Lyncidinae
• Phenacinae
• Poiocerinae
• Strongylodematinae
• Xosopharinae

• Zanninae

További 16 nem alcsaládba sorolatlan:

• • Amdewana
  • Amerzanna
  • Antsalovasia
  • Auchalea
  • Brasiliana
  • Caldania
  • Capenariana
  • Flatolystra
  • Fulgoricesa
  • Kutariana
  • Neocynthus
  • Pyrgoteles
  • Sinuala
  • Stalubra
  • Talloisia
  • Ulubra

Gazdasági jelentőségük

Magányos életmódjuk miatt kártételük jelentéktelen.

Források

• Urania: Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970., 160–161. old.