Útválasztó

Az útválasztó, forgalomirányító vagy angol kifejezéssel: router^[1] a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző hálózatok – például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli – összekapcsolása, az azok közötti adatforgalom irányítása.

A számítógépes hálózatok működésének leírására több elméleti modell is létezik, az általánosan elterjedt OSI (Open Systems Interconnection) modell réteges struktúrájában a router a harmadik – hálózati – rétegben helyezkedik el. Útvonalválasztási döntéseinek alapját az ezen rétegbeli – általában IP- – címek adják.

Működése

A számítógépes hálózatok forgalma különböző típusú adatcsomagokban zajlik. Ezen csomagok utaznak a feladótól a címzettig, akár több eszközön is keresztül, például az internet esetében. Útjuk során minden érintett eszköznek ismernie kell, hogy merre továbbítsa a fogadott csomagot, hogy az eljusson a címzettig, és döntéseket kell hoznia, amennyiben például több útvonal is ismert. A routerek végzik ezen csomagok megfelelő irányba való továbbítását, és végzik ezen döntéseket. A mai routerek nagy része az IP protokoll-alapú hálózatok forgalmát irányítják, de több más protokoll kezelésére is alkalmasak lehetnek. IP protokoll esetén egymás és a hálózatok azonosítására a harmadik rétegbeli IP-címet alkalmazzák.

Típusai

Szolgáltatói (ISP – Internet Service Provider)

Az internetre csatlakozást mindig valamilyen szolgáltatón keresztül lehet megvalósítani. A szolgáltatók által üzemeltetett hálózatokat és a szolgáltatókat magukat is routerek kötik össze, általában ezeket a hálózatokat nevezhetjük az internet gerincének.

Vállalati, nagyvállalati

A cégek és vállalkozások mai alapvető követelménye, hogy az internetre csatlakozzanak. Ehhez is routereket használnak, azonban nagyobb vállalatok esetében szükséges lehet a hálózat tagolása, akár logikailag adminisztratív szempontból, akár fizikailag elhatárolódott, országos vagy akár kontinens méretű kiterjedés esetén. Ebben az esetben a külön egységek külön helyi hálózatokkal (LAN) rendelkeznek, melyeket routerekkel lehet összekötni, így lehetővé téve a kommunikációt közöttük.

SOHO (Small Office, Home Office), Otthoni Irodai (kisvállalati)

Kisebb cégek illetve otthoni felhasználók Internetre való csatlakozásához használatosak ezen routerek, melyek teljesítménye is ennek megfelelően jóval kisebb. Alapvető feladatuk a belső, saját hálózat Internetre való csatlakoztatása. Egy 2013-as vizsgálat szerint a SOHO routerek nagy részének biztonsága hagy kívánnivalót maga után. A helyi hálózat felől mind a 13 vizsgált készülék feltörhető volt.^[2]^[3]

Története

Az első routert egy William Yeager nevű kutató alkotta meg 1980 januárjában a Stanford Egyetemen.^[4] Feladata a számítógéptudományi részleg, a villamosmérnöki részleg és az orvosi központ hálózatának összekapcsolása volt. Az általa készített router egy DEC PDP11/05 volt, egy módosított Portable C fordítóban írt egyedi operációs rendszerrel.

Útvonalválasztó protokollok

A routerek útvonaldöntéseket hoznak a hálózati réteg címei alapján. Minden interface-ük más-más alhálózatra vagy alhálózatokra csatlakozik, melyeket az IP-cím és hálózati maszk határoz meg. Az útvonalválasztó protokollok határozzák meg az útvonalválasztás szabályait, valamint biztosítják az egyes routerek között az útvonalakra vonatkozó információcserét. Ilyen protokollok például:

TCP/IP routing: EIGRP, OSPF, BGP, RIP, ISIS
Novell routing: Novell RIP, EIGRP, NLSP

Az útvonalválasztó protokollokat többféle módon is besorolhatjuk, ilyenek többek között az alábbi kategóriák:

Statikus/Dinamikus
Single-path/Multipath
Distance vector/Link State

Mai routerek

Néhány a legnagyobb router gyártók közül (nagyvállalati, szolgáltatói): Avaya, Cisco, Juniper, Huawei, Fujitsu, Foundry, NEC. Néhány a SOHO routerek gyártói közül: D-Link, Linksys (a Cisco leányvállalata), ZyXEL, 3Com, Trendnet, Netgear, TP-LINK. A mai számítógépek általában maguk is használhatók routerként, ha több hálózati kártya van bennük. A Unix-alapú operációs rendszerek esetén a pf (BSD) illetve az iptables (Linux) a szokványos eszköz, Windows alatt az Internet Connection Sharing szoftver képes ellátni az útvonalválasztási feladatokat.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ a router angol kiejtéssel 'ruːtə(r), amerikai kiejtéssel 'raʊ̯tə(r)
↑ http://securityevaluators.com/content/case-studies/routers/soho_router_hacks.jsp Archiválva 2013. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Independent Security Evaluators(angolul)
↑ http://www.itkommando.hu/site/a-routerek-vedelme/ Az IT-Kommandó kapcsolódó cikke (magyarul)
↑ John Dix: Router Man Archiválva 2013. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Network World, 2006. március 3.

További információk

Curt Franklin: How Routers Work (HowStuffWorks)
Linux Advanced Routing & Traffic Control HOWTO
Router.lap.hu – Legnagyobb Magyar ROUTER gyűjtemény

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a számítógépes hálózatokkal, protokollokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] router angol kiejtéssel 'ruːtə(r), amerikai kiejtéssel 'raʊ̯tə(r)

[2] ttp://securityevaluators.com/content/case-studies/routers/soho_router_hacks.jsp Archiválva 2013. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Independent Security Evaluators(angolul)

[3] ttp://www.itkommando.hu/site/a-routerek-vedelme/ Az IT-Kommandó kapcsolódó cikke (magyarul)

[4] John Dix: Router Man Archiválva 2013. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Network World, 2006. március 3.

[1]

[2]

[3]

[4]