Füge

Füge
	Szobafikusz (Ficus elastica)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Eperfafélék (Moraceae);
Nemzetség-; csoport:	Ficeae; Gaudich.
Nemzetség:	Ficus; Tourn. ex L.
Szinonimák
Szinonimák
	Boscheria Carruth.; Bosscheria de Vriese & Teijsm.; Caprificus Gasp.; Covellia Gasp.; Cystogyne Gasp.; Dammaropsis Warb.; Erosma Booth; Erythrogyne Vis.; Mastosuke Raf.; Necalistis Raf.; Oluntos Raf.; Rephesis Raf.; Stilpnophyllum (Endl.) Drury; Tenorea Gasp.; Tremotis Raf.; Urostigma Gasp.; Varinga Raf.; Visiania Gasp.; Galoglychia Gasp.; Gonosuke Raf.; Macrophthalma Gasp.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Füge témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Füge témájú kategóriát.

Ez a szócikk növényről szól. Hasonló címmel lásd még: Gömörfüge.

A füge, fügefa, mézgafa^[1] vagy fikusz (Ficus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó Ficeae nemzetségcsoport egyetlen nemzetsége.

Előfordulása

A különböző fügefajok az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen vannak és több szigeten is őshonosak. A trópusi és szubtrópusi térségekben telepedtek meg, emiatt természetes elterjedésük Európában a legkisebb. Egyes fajait sikeresen telepítették be a mérsékelt övbe.

Megjelenése, életmódja

A nemzetségbe rendkívül változatos fajok tartoznak: vannak közöttük fák, bokrok, folyondárok és epifita növények egyaránt. Általános törvényszerűség, hogy minél világosabb egy fikusz levele, annál fényigényesebb. Örökzöld, de a kisebb levelű fajták ősszel lehullatják néhány levelüket.

Felhasználása

Egyes fajok — mint például a közönséges füge (Ficus carica) — termése ehető gyümölcs. Másokat — mint például a szobafikuszt (Ficus elastica) — dísznövénynek termesztenek.

Rendszerezése

Bővebben: Fügefajok listája

Források

Növénykatalógus: Rendszertan
Otthonunk növényei
Ficus Tourn. ex L. Plants of the World Online
Accepted species Plants of the World Online
Berg, C.C. 1989 Classification and distribution of Ficus. Experientia 45(7): 605–611. doi: 10.1007/BF01975677 reference page
Chantarasuwan, B., Berg, C.C. & van Welzen, P.C. 2013. A revision of Ficus subsection Urostigma (Moraceae). Systematic Botany 38(3): 653–686. doi: 10.1600/036364413X670241 reference page
Atlas of Living Australia (ALA)
Heiss-Dunlop, S.; Fillery, J. 2006: Vascular flora of Motuora Island, Hauraki Gulf. Auckland Botanical Society journal, 61(2): 113–120. Full article (PDF) reference page [See p. 116]
Wilcox, M. 2004: Plants of Ambury Regional Park Manukau Harbour, Auckland. Auckland Botanical Society journal, 59(2): 125-137. full article (PDF) reference page
Wilcox, M.; Young, M.; Baynes, H. 2005: Field Trip: Plants of the Auckland Zoo. 20/08/05. Auckland Botanical Society journal, 60(2): 66-82. Full article (PDF) reference page
McKenzie, E.H.C. 1986: New plant disease record in New Zealand: Fig rust (Cerotelium fici) on Ficus carica. New Zealand journal of agricultural research, 29(4): 707–710. doi: 10.1080/00288233.1986.10430467 reference page
Grace, A. 1996: Botanical Society trip to Unitec and Mt. Albert research Centre grounds. Auckland Botanical Society Journal 51(2): 53-54. Full article (PDF) reference page
Wilcox, M.D. 2012: Auckland's remarkable urban forest. Auckland Botanical Society. reference page [See p. 236]
Gardner, R.O.; Early, J.W. 1995: The naturalisation of banyan figs (Ficus spp., Moraceae) and their pollinating wasps (Hymenoptera: Agaonidae) in New Zealand. New Zealand journal of botany, 34(1): 103–110. doi: 10.1080/0028825X.1996.10412697 reference page
Wilcox, M. 2003: Trees of Pah Farm Park and environs, Hillsborough. Auckland Botanical Society journal, 58(1): 56-60. Full article (PDF) reference page [See pp. 57, 59]
Gardner, R.O. 1983: Australian Ficus wild in Auckland. Auckland Botanical Society journal, 38(2): 2–7. Full article (PDF) reference page
Wilcox, M.D.; Rogan, D.B. 1999: The mural flora of Auckland. Auckland Botanical Society journal, 54(2): 35-46. Full article (PDF) reference page
Goffart-Hall, L. 1999: Albert Park trees. Auckland Botanical Society journal, 54(1): 34–35. Full article (PDF) reference page [See p. 35]

Jegyzetek

↑ Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 72. o. ISBN 963-9257-09-5

Kapcsolódó cikkek

cisztolit

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 72. o. ISBN 963-9257-09-5

[1]