Fenyőpohók

Fenyőpohók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Szövőlepkefélék;
Nem:	Dendrolimus;
Tudományos név
	Dendrolimus pini; (Linnaeus, 1767)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fenyőpohók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőpohók témájú médiaállományokat és Fenyőpohók témájú kategóriát.

A fenyőpohók (Dendrolimus pini) a szövőlepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, fenyőkön élő lepkefaj.

Megjelenése

A fenyőpohók szárnyfesztávolsága a hímek esetében 5-6,2 cm; a nőstényeknél 7-8 cm. Színe igen változatos lehet. Teste a hamuszürkétől a barnán, vörösbarnán keresztül a sárgásig terjedhet. Az elülső szárny alapszíne többnyire ugyanolyan, mint a testé és általában többé-kevésbé szürkésfehéren behintett. A hullámos-cakkos harántsávok barnák. A szárnyszél belső fele, a szárnytő, illetve a közép sok esetben vörhenyes; más példányokon a szegély, a közép vagy a szárnytő fehéresen vagy sárgásan márványozott. Középen kis kerek, fehér folt látható, de néha ez hiányzik. A hátulsó szárnyak színe a sárgástól a sötétbarnáig terjedhet. A szárnyak fonákja többnyire egyszínű. A rojt színe megegyezik az alapszínnel. A nőstények szárnya nyújtottabb, testük vaskosabb, több közöttük a vöröses és kevesebb a sötét színű példány.

Petéje tojásdad (2,6-2,8 mm hosszú és 2 mm széles), szürkészöld színű.

Kifejlett hernyója 5-8 cm hosszú, szürkés vagy szürkésbarna (az imágóhoz hasonlóan változékony színű). A hátán barna foltok, közép- és utótorán feketéskék csupasz foltok találhatóak, az utóbbiak mellett apró vörös pontokkal. Oldalain szürkés, elmosódott ferde vonalak vagy hosszúkás foltok láthatók. Bábja sötét vörösbarna, feketés szárnytokokkal és halványabb szelvényközökkel.

Hasonló fajok

Magyarországon nem él hozzá hasonló faj.

Elterjedése

Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Közép-Ázsiáig; a 2000-es évektől a Brit-szigeteken is) és Észak-Afrikában honos. Elterjedése nagyjából megegyezik fő tápnövényével, az erdeifenyővel. Magyarországon az egész országban megtalálható, fenyvesek környékén gyakori.

Életmódja

Fenyőerdők, vegyes erdők, kertek, parkok lakója.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit májustól augusztusig lehet látni. Az imágó mintegy tíz napig él. Éjszaka aktív, ekkor történik a párzás is. A nőstény 10-50-ével összesen 150-250 petét rak a tápnövény leveleire, gallyaira. 16-25 nap múlva kikelő hernyója különféle fenyők (erdeifenyő, luc, jegenyefenyő, feketefenyő, vörösfenyő) fiatal leveleivel táplálkozik. Ha elszaporodik, a telepített fenyvesekben komoly károkat okozhat. A hernyó 7-8 fejlődési fázison megy keresztül. A 4-5. fázisban lévő hernyó az avarban vagy a talajban áttelel és a következő év tavaszán folytatja a fejlődését, majd májusában orsó alakú selyemszövedékben bebábozódik. A bábból 4-5 hét múlva kel ki az imágó.

Magyarországon nem védett.