Ugrás a tartalomhoz

Fels am Wagram-i koncentrációs tábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fels am Wagram koncentrációs tábor szócikkből átirányítva)
Fels am Wagram-i koncentrációs tábor
Ország Ausztria
TelepülésFels am Wagram
Elhelyezkedése
Fels am Wagram-i koncentrációs tábor (Ausztria)
Fels am Wagram-i koncentrációs tábor
Fels am Wagram-i koncentrációs tábor
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 15° 48′ 48″48.443611°N 15.813333°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 15° 48′ 48″48.443611°N 15.813333°E

A Fels am Wagram-i koncentrációs tábor a mauthauseni koncentrációs tábor egyik külső táborhelye Fels am Wagramban, Alsó-Ausztriában.

Leírás

[szerkesztés]

1938-ban kezdték meg Felsben egy kis repülőtér és a hozzá tartozó irányítóközpont építését. Bizonyítottan 1944. június 27-től magyar zsidókat kényszerítettek itt munkára, akik egy barakkban voltak elhelyezve, amelyet közvetlenül a területen állítottak fel. A Thürntal kastélyban elhelyezett külföldi munkásokkal együtt mintegy 3000 ember tartozott a parancsnok alá, akiket a földműveseknél és különböző cégeknél rabszolgamunkásokként alkalmaztak. A magyar zsidókkal foglyokként bántak, és kizárólag Felsben voltak munkára kényszerítve.

Ezt a sokáig a tudomány előtt ismeretlen kis lágert Fels civil lakossága és a környező falvak tudatlanságból lekicsinylik vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. Az a kevés kortárs, akik ebben a táborban pénzért a Német Birodalomnak dolgoztak és erről tudósíthatnának, még ma is leblokkolnak.

A zsidók foglalkoztatásáról Felsben először a megyei munkaügyi hivatal elnökének rendeletében olvashatunk, amit 1944. június 27-én adtak ki. Ez a 11 pontból álló rendelet így kezdődik:

  1. A zsidók, mint a fajtól idegenek, nem tagjai a német üzemi társaságoknak.
  2. A zsidók foglalkoztatási viszonya különleges.
  3. A zsidó munkásokat csak csoportokban lehet alkalmazni. Őket a többi kísérettől elkülönítve kell tartani és külön szálláson elhelyezni.
  4. A német munkajogi előírások a zsidók foglalkoztatási viszonyaira nem érvényes.
  5. A 18 év alatti zsidó foglalkoztatottakra ugyanazok az előírások érvényesek a munkaidővel kapcsolatban, mint a felnőttekre.

stb.

A mellékelt „Üzemvezetői tájékoztató a magyar zsidók alkalmazását illetően ’44 nyarán” (1–10. pont) tartalma hatályon kívül helyezi a fenn említett írást, mert így kezdődik:

„Die Juden gelten als Häftlinge und unterliegen der Verfügungsgewalt der Geheimen Staatspolizei”

A zsidók foglyok, és a titkos államrendőrség rendelkezési jogának vannak alávetve.”

Az első zsidók, akiket a felsi lágerbe hivatalosan a munkaügyi hivatal küldött, a mellékelt listán azonosítószámmal, névvel és születési dátummal vannak feltüntetve.

A járási közigazgatás vezetője megerősítette 1944. július 11-én írt levelében Fels polgármesterének, hogy „…az utóbbi időben megérkező magyar zsidókat mint foglyokat…” kell kezelni.[1] A mellékletben kapott a polgármester egy listát 62 zsidó személy nevével, születési dátumával és azonosítószámával. Ennek az 1944. július 1-jén keletkezett listának a segítségével a következő ott tartózkodott emberek korcsoportját lehet levezetni:

  • a legidősebb magyar zsidó a táborban Samuel S(ch)old volt, aki 1868. május 15-én született,
  • a legfiatalabb gyerekek Edith Reti (született: 1943. 09. 16.), Gabriel Hajdu (sz.: 1942. 08. 25.) és Peter Goldmann (sz.: 1941. 11. 13.) voltak,
  • az összesen 72 zsidó személy közül 23 férfi és 49 nő volt, azaz az ott tartózkodók több mint 50%-a volt nő.

Fels am Wagram lakosait „verés, illetve egyéb tudomásukra hozó módszerek által informálták a magyar keleti zsidók létezéséről és a velük való kapcsolat tiltásáról”.[2]

A felsi táborban bizonyíthatóan 1945. március 16-ig. Ezt az 5 éves Georg Schenker halála erősíti meg. A zsidó kisfiú egy robbanószerkezet által lelte halálát, és a felsi katolikus temetőben temették el. Azt, hogy a megboldogult Georg Schenkert a háború után exhumálták-e, vagy még mindig ott nyugszik, a mai napig nem tudjuk.

Akik neve ismert

[szerkesztés]
  • Edith Reti: Az édesanyjával, Helennel (sz.: 1912. 03. 23.) és a bátyjával, Georggal (sz.: 1936. 06. 24.) volt a táborban. Edith neve szerepel a prieli halottak listáján, de az édesanyja és Georg nem. (1944. 04. 13.)
  • Gabriel Hajdu: Az édesanyjával, Elisabethtel (sz.: 1907. 09. 07.) volt a táborban.
  • Samuel S(ch)old: Mind a két listán előjön a neve, de egyszer „Sold”-ként említve, máskor „Schold”-nak írva.
  • Peter Goldmann: Az édesanyjával, Margarete Goldmann-nal (sz.: 1913. 05. 09.) volt a táborban.
  • Max Rosenberg: A feleségével egyként említik azok között a 72 zsidó között, akik később, 1944. július 13-án lettek a névjegyzékbe beírva. Max Rosenberg 1890. június 4-én született, felesége, Helene pedig 1894. november 6-án. Helene egy 1944. július 1-ji listára Helen néven és a 748-as azonosítószámmal került fel. Ezen a listán a férje még nincs rajta, viszont (a fiuk?) Misko Rosenberg (sz.: 1921. 01. 28.) igen. Ő már az 1944. július 13-i listán nem szerepel.
  • Georg Schenker: Georg Schenker 1939. május 1-én, Budapesten született, és az 1944. július 13-i listán édesanyjával, Alice Schenkerrel (sz.: 1914. március 25.) szerepel. A gyerek 1945. március 16-án halt meg, és a 120-as számú sírba temették el Felsben.[3]

Mai helyzet

[szerkesztés]

Az egykori barakk területe, ami a Kamptal Straßétól északra található, mára már messzemenően fel van parcellázva és átépítve. A repülőtér ismét szántóföld.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. „…die in der letzten Zeit eingetroffenen ungarischen Juden wie Häftlinge…” zu behandeln sind.
  2. Die Einwohner von Fels am Wagram wurden „…durch Anschlag bezw. sonstige Unterrichtung von dem Vorhandensein ungarischer Ostjuden und des Verbotes des Verkehrs mit diesen…”16 informiert.
  3. Liste der im Pfarrfriedhofe Fels bestatteten Kriegsopfer, Nr. 15: „Judenkind Georg Schenker”, geb. in Ungarn am 1.5.1939, gest. in Fels am 16.3.1945, begraben im März 1945 im Grab Nr. 120, in: Landhaus St. Pölten, Abteilung IVW2-K, Kriegsgräberanlage, Stammzahl 945 (1989).

Irodalom

[szerkesztés]