Afroázsiai vadmacska
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felis lybica (Forster, 1770) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Felis lybica lybica - barna; F. l. cafra - kék; F. l. ornata - zöld
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Afroázsiai vadmacska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Afroázsiai vadmacska témájú kategóriát. |
Az afroázsiai vadmacska (Felis lybica)[1][2] az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe, a macskafélék családjába és a macskaformák alcsaládjába tartozó faj. Gyakran nevezik magyarul afrikai vadmacskának is, ami megtévesztő, hiszen a faj nemcsak Afrikában él.
Afrika és a Közel-Kelet sivatagos és szavannás területein fordul elő.
Jelentősen kisebb, mint az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) és rövidebb a szőre. A tudományos eredmények szerint a házi macska őse, mivel szelídebb, mint az európai faj, és éjszaka aktív.
Habár néhány szakértő azt feltételezi, hogy a macskák háziasításának ideje az i. e. 8. évezredre tehető, a legrégibb vitathatatlan bizonyítékok i. e. 4. évezred körüli egyiptomi ábrázolások. Azonban egy 2004-es ciprusi régészeti felfedezés erős bizonyíték, ha nem is a háziasításukra, de legalábbis a megszelídítésükre i. e. 7500 körül.[3]
Megjelenése
[szerkesztés]Az afroázsiai vadmacska szőrzete világos homokszürke, néha halványsárga vagy vöröses árnyalatú, de a hasán és a torkán majdnem fehéres. A füleken kis pamacsok vannak, vörösestől szürkés színűig terjednek, körülöttük hosszú, világossárga szőrök vannak. Az arc körüli csíkok sötét okkersárgától feketéig terjednek, kettő vízszintesen húzódik az állat arcán a külső szemzugtól az állkapocsig, egy kisebb csík pedig a belső szemzugtól az orrig, négy-hat másik pedig a torkon látható. Az elülső lábakon két sötét gyűrű, a hátsókon pedig csíkok vannak. Hátán sötét csík húzódik, oldalai világosabbak. Az oldalán lévő halvány függőleges csíkok gyakran foltokká olvadnak. Farka vége felé két-három gyűrű látható, a hegye fekete.[4][5] A hímek fej-törzshossza 47–59,7 centiméter, ehhez jön a 26,7–36,8 cm hosszú farkuk; a nőstények teste és feje együtt 40,6–55,8 centiméter, farkuk 24,1–33,7 cm-es.[6] A jemeni hímek fej-testhossza 46–57 cm, farkuk 25–32 cm; a nőstények valamivel kisebbek, 50–51 cm a fej-törzshosszuk, és 25–28 cm hosszú a farkuk. Mind a hímek, mind a nőstények súlya 3,2–4,5 kilogramm.[7]
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Az afroázsiai vadmacska Afrikában, az Arab-félsziget néhány pontján, és a Közel-Keleten egészen a Kaszpi-tengerig fordul elő.[8] Sokféle élőhelyen megél, különösen a dombos és hegyvidéki tájakon, például az Ahaggar-hegységben. A Szaharában és az ehhez hasonló sivatagokban sokkal kisebb egyedsűrűségben fordul elő. A Szaharától északra található területen Marokkótól Egyiptomig terjedt el, és a Szaharától délre fekvő trópusi és szubtrópusi füves területeken, szavannákon és cserjésekben él, egészen Mauritániától Afrika szarváig, beleértve Szomáliát, Eritreát, Etiópiát, Dzsibutit és Szudánt. Délebbre minden kelet- és dél-afrikai országban jelen van.[1] Afrikán és az Arab-félszigeten kívül Nyugat- és Közép-Ázsiában él az indiai Rádzsasztánig és a kínai Hszincsiangig.[2]
A szardíniai és korzikai vadmacskát korábban az alfajának tekintették Felis lybica sarda tudományos néven.[9] A zooarcheológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a valószínűleg az első évezred elején betelepített és a Közel-Keletről származó házimacskák leszármazottjai, amelyek mára elvadultak.[10] A Szicílián élő macskákról kiderült, hogy európai vadmacskákról van szó.[10][11]
Életmódja
[szerkesztés]Az afroázsiai vadmacskák főleg éjszaka aktívak, és ekkor keresnek zsákmányt. Hallásuk segítségével pontosan meg tudják határozni a zsákmányt, amelyet úgy közelítenek meg, hogy türelmesen elékúsznak, és a növényzet segítségével rejtőznek el előlük. Ritkán isznak.[12] Elsősorban egerekre, patkányokra, madarakra, kis hüllőkre és rovarokra vadásznak.[13][14] Ha megfélemlítik, a macska felemeli a szőrét, hogy nagyobbnak tűnjön, és így megfélemlítse ellenfelét. Nappal általában a bokrok közé bújik, bár néha sötét felhős napokon nappal is aktív. Egy hím területe legfeljebb három nőstény területét fedheti át.[15]
A nőstény vemhességi ideje 56-60 napig tart.[16] Botswanában többnyire a meleg nedves évszakban jön világra egy-három kölyök;[13] öt kölyökből álló almokat is megfigyeltek. Szüléshez olyan védett helyeket használ, mint a sűrű fű, odú vagy üreges fa. A kölykök körülbelül 10-14 nap múlva nyitják ki a szemüket, és egy hónapos korukban már mozgékonyak. Három hónapos koruk körül kezdenek vadászati technikákat tanulni anyjuktól. Körülbelül hat hónapos korukban hagyják el anyjukat, és válnak önállóvá.[16]
A Vörös Listán a nem fenyegetett kategóriában szerepel.[1] Jelenleg az Alley Cat Rescue az egyetlen ismert szervezet, amelynek tevékenysége kifejezetten az afrikai és ázsiai vadmacskák populációjának megőrzését és a házimacskák által okozott génszennyezés csökkentésére irányul.[17]
Rendszertani helyzete
[szerkesztés]A Felis lybica tudományos nevet 1780-ban Johann Georg Forster javasolta a fajnak, egy a Berberföldi Gafszából származó példányra alapozva. Az állat házimacska méretű volt, de vöröses színű, rövid fekete pamacsok voltak a fülein és gyűrűs farka volt.[18]
Johann Friedrich Gmelin 1791-ben írta le a Felis ocreata-t James Bruce Észak-Etiópiából származó példány leírása alapján.[19] Az Oldfield Thomas és Martin Hinton által 1921-ben, egy koponyáról és homokszínű gereznáról leírt Felis haussa szintén a faj szinonimája; a koponya és a gerezna az Aïr hegységből szármatott, Zinder városától délre.[20] Az 1968-ban David Harrison által leírt Felis silvestris gordoni egy Ománból származó nőstény állat koponyáján és nagyon halványszürke gereznáján alapult.[21]
Ezek ellenére a fajt ezután sokáig a vadmacska (Felis silvestris) alfajaként kezelték Felis silvestris lybica néven. Az afroázsiai vadmacska az IUCN egy 2017-es rendszertani újradolgozásában "nyerte vissza" faji státuszát, és később felkerült a Vörös Listára is.[1][2][22]
Alfajai
[szerkesztés]2017 óta a fajnak a következő 3 alfaját ismerik el; ezeket korábban a vadmacska alfajaiként tartották számon:[2][22]
- Felis lybica lybica - Észak-Afrika, az Arab-félszigettől Szudánig
- dél-afrikai vadmacska (Felis lybica cafra) - Dél-Afrika
- ázsiai vadmacska (Felis lybica ornata) - Ázsia
A DNS-elemzések alapján a mocsári macska (Felis chaus) volt az első Felis-faj, amely elvált a nem többi részétől, ezt követően a feketelábú macska (F. nigripes), a homoki macska (F. margarita), a kínai hegyimacska (F. bieti), az afroázsiai vadmacska, majd a vadmacska (F. silvestris) vált el egymástól.[23][24][24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d https://www.iucnredlist.org/species/131299383/154907281
- ↑ a b c d https://repository.si.edu/bitstream/handle/10088/32616/A_revised_Felidae_Taxonomy_CatNews.pdf?sequence=1&isAllowed=y
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/3611453.stm
- ↑ Hufnagl, E.; Craig-Bennett, A. (1972). "African Wild Cat". Libyan Mammals. Cambridge, United Kingdom: Oleander Press. p. 42. ISBN 9780902675087
- ↑ Rosevear, D. R. (1974). "Felis lybica Forster". The carnivores of West Africa. London: Trustees of the British Museum (Natural History). pp. 384−395. ISBN 978-0565007232
- ↑ Pocock, R. I. (1944). "The races of the North African wild cat". Proceedings of the Zoological Society of London. 114 (1–2): 65–73.doi.:10.1111/j.1096-3642.1944.tb00212.x
- ↑ Al-Safadi, M. M.; Nader, I. A. (1990). "First record of the wild cat, Felis silvestris Schreber, 1777 from the Yemen Arab Republic (Carnivora: Felidae)". Mammalia. 54 (4): 621–626. doi.:10.1515/mamm.1990.54.4.621 86461554
- ↑ Nowell, K.; Jackson, P. (1996). "African Wildcat Felis silvestris, lybica group (Forster, 1770)"Wild Cats: status survey and conservation action plan Gland, Switzerland: IUCN/SSC Cat Specialist Group. pp. 32−35. Archived from the original Archiválva 2012. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben on 3 March 2016. Retrieved 23 September 2006.
- ↑ Pocock, R. I. (1951)."Felis lybica, Forster" . Catalogue of the Genus Felis. London: Trustees of the British Museum. pp. 50−133.
- ↑ a b Gippoliti, S. & Amori, G. (2006). "Ancient introductions of mammals in the Mediterranean Basin and their implications for conservation" Mammal Review. 36 (1): 37–48. doi.:10.1111/j.1365-2907.2006.00081.x
- ↑ Mattucci, F.; Oliveira, R.; Bizzarri, L.; Vercillo, F.; Anile, S.; Ragni, B.; Lapini, L.; Sforzi, A.; Alves, P. C.; Lyons, L. A. & Randi, E. (2013). "Genetic structure of wildcat (Felis silvestris) populations in Italy" Ecology and Evolution. 3 (8): 2443–2458. doi.:10.1002/ece3.569
- ↑ Dragesco-Joffe, A. (1993). "The African Wildcat, ancestor of the domestic cat". La vie sauvage du Sahara. Lausanne: Delachaux et Niestle. pp. 134−136.
- ↑ a b Smithers, R. H. N. (1971). The Mammals of Botswana. South Africa: University of Pretoria.
- ↑ Hufnagl, E.; Craig-Bennett, A. (1972). "African Wild Cat". Libyan Mammals. Cambridge, United Kingdom: Oleander Press. p. 42. ISBN 9780902675087
- ↑ Estes, R. D. (1999). The Safari Companion Russel Friedman Books. ISBN 978-1-890132-44-6
- ↑ a b Kingdon, J. (1988)."Wild Cat (Felis sylvestris)" . East African Mammals: An Atlas of Evolution in Africa, Volume 3, Part A: Carnivores. University of Chicago Press. pp. 312−317. ISBN 978-0-226-43721-7
- ↑ "Help save your kitty's heritage" Alley Cat Rescue. Retrieved 2019-09-23.
- ↑ Forster, G. R. (1780). "LIII. Der Karakal". Herrn von Büffons Naturgeschichte der vierfüssigen Thiere. Mit Vermehrungen, aus dem Französischen übersetzt. Sechster Band [Mr. von Büffon‘s Natural History of Quadrupeds. With additions, translated from French. Volume 6]. Berlin: Joachim Pauli. pp. 299–319.
- ↑ Gmelin, J. G. (1791). "Anmerkungen zu James Bruce Reise nach Abyssinien". Anhang zu James Bruce Reisen in das Innere von Africa, nach Abyssinien an die Quellen des Nils [Appendix to James Bruce‘s Travels into the Interior of Africa, to Abyssinia to the sources of the Nile]. Rinteln, Leipzig: Expedition der Theologischen Annalen, Johann Ambrosius Barth. pp. 1–38.
- ↑ Thomas O.; Hinton M. A. C. (1921). "Captain Angus Buchanan's Aïr Expedition. II. On the mammals (other than ruminants) obtained during the expedition to Aïr (Asben)" Novitates Zoologicae. 28 (1): 1–13.
- ↑ Harrison, D. L. (1968). "Felis silvestris gordoni". The mammals of Arabia: Carnivora, Hyracoidea, Artiodactyla. Volume 2. London: Ernest Benn Ltd. p. 283.
- ↑ a b https://www.researchgate.net/publication/316880566_A_revised_taxonomy_of_the_Felidae_The_final_report_of_the_Cat_Classification_Task_Force_of_the_IUCNSSC_Cat_Specialist_Group
- ↑ "The Late Miocene radiation of modern Felidae: A genetic assessment"
- ↑ a b Li, G.; Davis, B. W.; Eizirik, E. & Murphy, W. J. (2016). "Phylogenomic evidence for ancient hybridization in the genomes of living cats (Felidae)" Genome Research. 26 (1): 1–11. doi.:10.1101/gr.186668.114 4691742
