Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság

Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка 1920. július 31. – 1991. december 25.
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság címere Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Minszk
Terület	207 600 km²
Hivatalos nyelvek	belorusz, orosz
Beszélt nyelvek	belorusz, orosz
Pénznem	szovjet rubel
Kormányzat
A Wikimédia Commons tartalmaz Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Belorusz SZSZK vagy Belorusszia) a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, az uniót 1922-ben megalapító négy köztársaság egyike az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság mellett. Belorusszia (Ukrajnával és magával a Szovjetunióval együtt) az ENSZ alapító tagja volt 1945-ben.

A Belorusz Szovjet Szocialista köztársaságot 1919. január 1-jén kiáltották ki a mainál sokkal kisebb területen. Fehéroroszország egyike volt a náci Németország által a második világháború idején megszállt szovjetköztársaságoknak. Önálló állammá 1991-ben vált a Szovjetunió széthullásával.

Hivatalos nevei:

• belaruszul Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка [БССР] Belaruszkaja Szaveckaja Szacijaliszticsnaja Reszpublika [BSZSZR]
• oroszul Белору́сская Сове́тская Социалисти́ческая Респу́блика [БССР] Belorusszkaja Szovjetszkaja Szocialisztyicseszkaja Reszpublika [BSZSZR]

Története

Az első világháborúig az ország mai területe az Orosz Birodalom része volt. 1918. március 25-én kiáltották ki a Fehérorosz Népköztársaságot, mely azonban német megszállás alatt álló bábállam volt, és hamarosan meg is szűnt a német kivonulást követően. 1919. január 1-jén megalakították a Beloruszok Szovjet Szocialista Köztársaságát. Nem sokkal ezt követően feloszlatták, területét beolvasztották az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területébe, majd később a Litván–Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ez is rövid életűnek bizonyult, ennek a lengyel–szovjet háború vetett véget, mikor is a lengyelek elfoglalták. A háború 1921-es befejeződését követően a fehérorosz területeket felosztották Lengyelország, Oroszország és az újjá alakított Fehéroroszok Szovjet Szocialista Köztársasága között. Utóbbi a Szovjetunió egyik alapító tagja lett.

Az ország területén belül 1932 és 1935 között létezett a Lengyel Autonóm Körzet, Dzierzynszczyzna.

1939-ben a Szovjetunió az 1939-es lengyelországi támadás idején annektálta a lengyel irányítás alatt álló Nyugat-Belorussziát, és beolvasztotta az akkori Fehéroroszországba. Ennek egy részét később átadták a Litván SzSzK-nak.

A II. világháború befejezését követően Belorusszia képviseltethette magát az ENSZ Általános Bizottságában, s ezzel az ENSZ egyik alapító tagja lett.

Az 1991-es szovjet puccskísérletet követően a Legfelsőbb Belarusz Szovjet Tanács 1991. augusztus 25-én kikiáltotta a terület függetlenségét. A köztársaság nevét szeptember 29-én Belarusz Köztársaságra változtatták. 1991. december 8-án Oroszországgal és Ukrajnával közösen aláírta a belavezhai szerződést, melynek következtében a Szovjetuniót felváltotta a Független Államok Közössége.

Népessége

Az 1959-es szovjet népszámlálás eredményei szerint a következőképp alakult a köztársaság lakosságának összetétele:

Nemzetiségek (1959):

• fehéroroszok - 81%
• lengyelek - 16%
• ukránok - nagyjából 1%
• oroszok - <1%

Egyéb népcsoportok (1959):

• zsidók - nagyjából 1%

Legnagyobb városai:

• Minszk
• Breszt
• Homel
• Hrodna
• Mogilev
• Vicebszk
• Babrujszk

További információk

Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.  

• Byelorussia : speeding towards abundance