Falklandi tokoscsőrű
Falklandi tokoscsőrűmadár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Chionis alba (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Falklandi tokoscsőrűmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Falklandi tokoscsőrűmadár témájú médiaállományokat és Falklandi tokoscsőrűmadár témájú kategóriát. |
A falklandi tokoscsőrű vagy fehér tokoscsőrű madár (Chionis alba) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a tokoscsőrűfélék (Chionididae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Az Antarktisz partjain és a környező szigeteken költ. A telet a Falkland-szigeteken és Argentína déli részén tölti. A sziklás tengerpartok lakója.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 40 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–80 centiméter. Rövid csőre oldalt erősen összenyomott, a hegyéig hajlott, orma hátul duzzadt. A felső káva tövén szarutok van, mely az orrlyukakat is eltakarja. Tollazata tiszta fehér. Csupasz arcát és szemhéját bibircsek borítják. Szeme szennyesvörös, csűdjét elöl-hátul hosszúkás pikkelyek borítják, lába sötét kékesszürke.
Életmódja
[szerkesztés]A pingvin, kormorán és más madárkolóniák tojás- és fészekrablója, de megeszi a dögöket és a hulladékot is. Hosszabb távon felhúzott lábakkal repül, de rövidtávon nem húzza fel a lábát, így rosszul repül, ezért inkább a földön szalad.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak december–január között van. Sziklarepedésekben, vagy sziklapárkányra készíti kagylókból, kavicsokból és kövekből álló fészkét. A fészekalj 2-4 szürke és fekete mintázatú, fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 28-32 napig kotlik. A fiatal madarak 50-60 nap után repülnek ki. Általában csak két fióka marad meg.
Képek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
- Brehm: Az állatok világa
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6