Ugrás a tartalomhoz

Nagy vidracickány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fürge vidracickány szócikkből átirányítva)
Nagy vidracickány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Afrosoricida
Család: Tanrekfélék (Tenrecidae)
Gray, 1821
Alcsalád: Vidracickányformák (Potamogalinae)
Nem: Potamogale
Du Chaillu, 1860
Faj: P. velox
Tudományos név
Potamogale velox
(Du Chaillu, 1860)
Szinonimák
  • Potamogale allmani Jentink, 1895
  • Potamogale velox argens Thomas, 1915
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy vidracickány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy vidracickány témájú médiaállományokat és Nagy vidracickány témájú kategóriát.

A nagy vidracickány vagy fürge vidracickány (Potamogale velox) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a vidracickányformák (Potamogalinae) alcsaládjába tartozó faj.

A nagy vidracickány a Potamogale nem egyetlen faja.

Elterjedése

[szerkesztés]

A nagy vidracickány a trópusi Nyugat- és Közép-Afrikában a tengerszinttől az 1800 méteres magasságig megtalálható. Az állomány nagysága nem ismert. Az állatok elterjedési területük legnagyobb részében feltehetően ritkán fordulnak elő. 1968-ban azonban felfedeztek egy nagyobb populációt a nigériai Obudu felföldi folyóinál.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az állat fej-törzs-hossza 29 - 35 centiméter, farokhossza 24,5 - 29 centiméter és testtömege 450 - 600 gramm. Szőrzete puha és sima; a sűrű, rövid alszőrből hosszú, erős szálú szőrök nyúlnak ki. A bunda színe barna, alul fehér. Lapos fejét úszás közben fenntartja, hogy szemei, füle és orrlyukai kint legyenek a vízből. Szeme apró, és rossz a látása. Az állat szaglására és tapintására hagyatkozik. A tapintószőrök hosszúak és érzékenyek. Vadászat közben kitűnő szaglásán kívül tapintószőreire hagyatkozik. Farka izmos és oldalt lapított, így úszáskor „evezőként” szolgál; formája hasonlít az ebihal farkának alakjához.

Életmódja

[szerkesztés]

A nagy vidracickány a párzási időszak kivételével magányosan él. Tápláléka édesvízi tarisznyarákok, halak, rovarok és lárvák. Az állat legfeljebb 6 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszak egész évben tart. Feltehetően két almot ellik évente a nőstény. Egy alomban 1 - 2 kölyök van.

Rokon fajok

[szerkesztés]

A nagy vidracickány legközelebbi rokonai és a Potamogalinae alcsalád többi faja a törpe vidracickány (Micropotamogale lamottei) és a ruwenzori vidracickány (Micropotamogale ruwenzorii).

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]