Filippin denevérpapagáj
Megjelenés
Filippin denevérpapagáj | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Loriculus philippensis (P.L.S. Müller, 1776) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Filippin denevérpapagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Filippin denevérpapagáj témájú médiaállományokat és Filippin denevérpapagáj témájú kategóriát. |
A filippin denevérpapagáj (Loriculus philippensis), korábban fülöp-szigeteki denevérpapagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]A Fülöp-szigetek területén honos.
Alfajai
[szerkesztés]- Loriculus philippensis apicalis (Souancé, 1856) – Mindanao, Bazol, Balut, Dinagat és Siargao
- Loriculus philippensis bonapartei (Souancé, 1856) – a Sulu-szigetek közül Bongao, Jolo, Manuk Manka, Siassi en Tawi-Tawi
- Loriculus philippensis bournsi (McGregor, 1905) – Sibuyan
- Loriculus philippensis chrysonotus (P. L. Sclater, 1872) – Cebu
- Loriculus philippensis dohertyi (Hartert, 1906) – Basilan
- Loriculus philippensis mindorensis (Steere, 1890) – Mindoro
- Loriculus philippensis philippensis (P. L. S. Müller, 1776) – Luzon, Banton, Catanduanes, Marinduque és Polillo
- Loriculus philippensis regulus (Souancé, 1856) – Guimaras, Masbate, Negros, Panay, Romblon, Tablas és Ticao
- Loriculus philippensis siquijorensis (Steere, 1890) – Siquijor
- Loriculus philippensis worcesteri (Steere, 189) – Biliran, Bohol, Buad, Calicoan, Leyte, Maripipi és Samar
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14 centiméter.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. [2023. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Romhányi, Attila. Papagájkedvelők kézikönyve. Gazda Kiadó, 216–217. o. (2003). ISBN 963 7445 49 8