Fókusztávolság

A fókusztávolság (f) az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám. Gyújtótávolságnak is nevezik. A fókusztávolság az optikai lencse fősíkja és fókuszpontja (F)-, illetve a homorú tükör pólusa (a tükröző felület és a tengely metszéspontja) és a fókuszpontja közötti távolság. A fókuszpont az a pont, ahová az objektív a párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti (konkáv (homorú) tükör, gyűjtőlencse), vagy a fénysugarak onnan indulnak ki (konvex (domború) tükör, szórólencse). A fókusztávolságot a gyártók milliméterben adják meg.

Vékony optikai lencse

A vékony optikai lencse fókusztávolsága függ a lencse anyagának a közegre vonatkoztatott relatív törésmutatótól (n) és a lencsét határoló gömbfelületek sugarától (R₁ és R₂):

{\frac {1}{f}}=(n-1)({\frac {1}{R_{1}}}+{\frac {1}{R_{2}}}).

A nem elhanyagolható vastagságú lencse fókusztávolsága:

{\frac {1}{f}}=(n-1)\left[{\frac {1}{R_{1}}}+{\frac {1}{R_{2}}}-{\frac {(n-1)d}{nR_{1}R_{2}}}\right],

ahol d a lencse vastagsága.

Két lencse eredő fókusztávolsága

Két lencsét akkor kell alkalmazni, ha rövidebb fókusztávolságra van szükség, mint amilyen az egyes lencsék fókusztávolsága.
Jelölje f1 és f2 a lencsék fókusztávolságát, és a két lencse érintkezzék egymással.

Az eredő fókusztávolság: $f={\frac {{f_{1}}{f_{2}}}{f_{1}+f_{2}}}$ vagy ${\frac {1}{f}}={\frac {1}{f_{1}}}+{\frac {1}{f_{2}}}.$

(Ha a dioptriát használjuk $D=D_{1}+D_{2},$ vagyis a dioptriák összeadódnak.)

A két lencse közötti l távolságot megnövelve a fókusztávolság is növekszik: $f={\frac {{f_{1}}{f_{2}}}{f_{1}+f_{2}-l}}.$

Gömbtükör

Az r görbületi sugarú, kis nyílásszögű gömbtükör fókusztávolsága:

f={\frac {r}{2}},

ebből következik, hogy a görbületi sugár a fókusztávolság kétszerese: r = 2f.

Parabolatükör

A parabola paramétere a vezértengely (direktrix) és a fókuszpont közötti távolság. Ennek a távolságnak a fele a fókusztávolság:

f={\frac {p}{2}}.

Optikai rendszerek

Az optikai rendszerek (például a fényképezőgép vagy a távcső) objektívjének nem egyszerű értelmezni a fókusztávolságát. Amíg egy optikai lencse vagy egy tükör fókusztávolsága állandó (fix), addig az optikai rendszereké lehet állandó vagy változó (zoom). Az utóbbinál a gyártók két adatot tüntetnek fel, milliméterben.

Az optikai rendszer fókusztávolságát tényleges gyújtótávolságnak (EFL: Effective Focal Length) nevezik, megkülönböztetve a rendszer elülső és hátsó gyújtótávolságától:

Elülső fókusztávolság (Front focal length (FFL), vagy Front focal distance (FFD)):

{\mbox{FFD}}=f\left(1+{\frac {(n-1)d}{nR_{2}}}\right),

Hátsó fókusztávolság (Back focal length (BFL), vagy Back focal distance (BFD)):

{\mbox{BFD}}=f\left(1-{\frac {(n-1)d}{nR_{1}}}\right).

A fókusztávolság és a dioptria viszonya

A dioptria - jele D - a méterben mért fókusztávolság reciproka: $D={\frac {1}{f}},$ innen a fókusztávolság: $f={\frac {1}{D}},$ centiméterben: $f={\frac {100}{D}}.$

Vannak esetek, amikor érdemes dioptriával számolni, például két lencse alkalmazásánál, ugyanis a két dioptria eredője az egyes dioptriák összege.

Legyen D₁ = 3 és D₂ = 2. Ekkor f₁ = 33,33, f₂ = 50. Az eredő dioptria: D = 3+2 = 5, az eredő fókusztávolság centiméterben:

f={\frac {{f_{1}}{f_{2}}}{f_{1}+f_{2}}}={\frac {33,3{\dot {3}}\cdot 50}{33,3{\dot {3}}+50}}=20cm.

Bővebben: Dioptria

Irodalom

Dr. Szalay Béla: Fizika, hatodik, átdolgozott kiadás; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979; ISBN 963-10-2661-2
A távcső világa, 2., bővített kiadás. Szerkesztette: dr. Kulin György és Róka Gedeon, Gondolat Kiadó, Budapest, 1980; ISBN 963-280-817-7
Obádovics J. Gyula: Matematika, tizenegyedik, átdolgozott kiadás; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980; ISBN 963-10-2368-0
Csillagászati kislexikon. Szerkesztő: Kisbán Gyula; FIESTA és SAXUM Kft., 2000; ISBN 963 8133 740, ISBN 963 9084 247

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Focal length című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső források

Megjegyzés

Előfordulhat, hogy a jelek a szakirodalomban használtaktól eltérőek.