LeírásCsemegi Károly - 1903-11-29 - Vasárnapi Újság.jpg
Magyar: Csemegi Károly (született Nasch) (Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.) magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány legkiemelkedőbb alakja, a Csemegi-kódex névadója.
Ez a mű közkincs abban az országban, ahol elkészítették, és minden olyan további államban, ahol a szerzői jogi védelmi idő a szerző élete plusz 70 év vagy kevesebb.
You must also include a United States public domain tag to indicate why this work is in the public domain in the United States.
Note that a few countries have copyright terms longer than 70 years: Mexico has 100 years, Jamaica has 95 years, Colombia has 80 years, and Guatemala and Samoa have 75 years. This image may not be in the public domain in these countries, which moreover do not implement the rule of the shorter term. Honduras has a general copyright term of 75 years, but it does implement the rule of the shorter term. Copyright may extend on works created by French who died for France in World War II (more information), Russians who served in the Eastern Front of World War II (known as the Great Patriotic War in Russia) and posthumously rehabilitated victims of Soviet repressions (more information).
Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől.
Rövid cím
Csemegi Károly
Kép címe
Csemegi Károly
Fejléc
Csemegi Károly jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetõjog- tudomány kiemelkedõ alakja. A szabadságharcban az 1849-es bácskai és bánáti hadjáratban õrnagyként vett részt. A fegyverletétel után elfogták és az aradi kaszárnyában, majd a temesvári várban raboskodott. A haditörvényszék besorozásra ítélte, fél évig sorállományú katona volt. Hazafias érzelmei miatt ügyvédi praxisát - rendõri ellenõrzés mellett - egy kis, román többségû faluban, Butyinban (Temesbökényben) folytathatta 1859-ig. Szakmai röpiratai, publikációi széles körben ismertté tették a nevét. Ennek is köszönhetõ, hogy a kiegyezés után Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter titkárnak és tiszteletbeli osztálytanácsosnak hívta és nevezi ki a tárcánál. Karrierje töretlenül ível: késõbb miniszteri osztálytanácsos, majd államtitkár lett. Pozícióját további két igazságügyi miniszter és összesen hat miniszterelnök alatt is megõrizte. 1878-ban kezdeményezte a Magyar Jogász Egylet megalakítását. Ennek elsõ elnöke volt 1898-ig. 1882-ben a király valóságos belsõ titkos tanácsosa címmel tüntették ki. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választotta és avatta. 1899 tavaszán influenzából kialakuló tüdõgyulladásban és orbáncban hunyt el. Élete nagy mûvét, a korszakalkotó magyar büntetõ törvénykönyvet és az ahhoz írt impozáns és lenyûgözõ indokolást a francia kormány lefordíttatta és kiadta. (Forás: Wikipédia)