Feketeszárnyú bagolypille
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Euxoa nigricans Linnaeus, 1761 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Feketeszárnyú bagolypille témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszárnyú bagolypille témájú médiaállományokat és Feketeszárnyú bagolypille témájú kategóriát. |
A feketeszárnyú bagolypille vagy feketés földibagoly (Euxoa nigricans) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]A mérsékelt övi Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában a hegyekben elterjedt. Kedveli a száraz lejtőket, legelőket, kaszálókat, lejtőket. A művelt területek (kertek, falvak, szőlőültetvények) kártevője. Hiányzik a sarki területeken (Izland) és a földközi-tengeri szigeteken (Baleár-szigetek, Málta, görög szigetek, Kréta, Ciprus) és az Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek területéről.
Megjelenése
[szerkesztés]A lepke szárnyfesztávolsága 30–40 mm. A fej, tor és az első szárnya vörösesbarna, sötét vörösesbarna, barna, fekete vagy majdnem fekete alapszínű szokott lenni. A hátsó szárnyai világosbarnák, a szegély sötétebb, a közepe felé fehéres. A nőstények sötétebbek, mint a hímek.
Hernyói szürkészöld színűek. Hátukon egy világos, zöldes középvonal található, pontszerű szemölcsök által díszitett fehéres sörtével. A hernyó feje és pronotuma (előtor háta) barna színű.
Életmódja
[szerkesztés]Évente egy nemzedéket képeznek, melyek június végétől szeptember végéig rajzanak.
A hernyók különböző termesztett növényekkel, fűfélék gyökereivel táplálkoznak, súlyos károkat képesek okozni.
Források
[szerkesztés]- Axel Steiner und Günter Ebert: Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. 7 köt. Nachtfalter V (Eulen (Noctuidae) 3. Teil). Ulmer Verlag: Stuttgart, 1998. ISBN 3-8001-3500-0
- Michael Fibiger: Noctuidae Europaeae, Volume 1, Noctuinae I. Entomological Press, Sorø 1990, ISBN 87-89430-01-8
- Michael Fibiger: Noctuidae Europaeae, Volume 3, Noctuinae III. Entomological Press, Sorø, 1997, ISBN 8-789-43005-0
- Walter Forster und Theodor A. Wohlfahrt: Die Schmetterlinge Mitteleuropas, Band IV, Eulen (Noctuidae). Franckh'sche Verlagshandlung: Stuttgart, 1971.
- I. V. Dolinskaya, Yu. A. Geryak: The Chorionic Sculpture of the Eggs of Some Noctuinae (Lepidoptera, Noctuidae) from Ukraine. Vestnik zoologii, 44(5): 421–432, 2010 doi:10.2478/v10058-010-0028-4
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwarze Erdeule című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
