Ugrás a tartalomhoz

Rövidszárnyú rétisáska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Euchorthippus declivus szócikkből átirányítva)
Rövidszárnyú rétisáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Euchorthippus
Tudományos név
Euchorthippus declivus
(Brisout de Barneville, 1848)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rövidszárnyú rétisáska témájú kategóriát.

A rövidszárnyú rétisáska (Euchorthippus declivus) a sáskafélék családjába tartozó, Európában honos sáskafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A rövidszárnyú rétisáska testhossza a hím esetében 14-18 mm, a nőstény 18-27 mm. Közepes termetű, karcsú alkatú sáskafaj. Alapszíne sárgás, sárgásbarna vagy okkerbarna. Feje viszonylag nagy. A torpajzs élei majdnem párhuzamosak, csak hátul széttartóak kissé. A sárgás színű hátsó lábak a térd tájékán gyakran narancssárgás vagy vöröses színűek. A hallónyílás ovális. A hím szubgenitális lemeze hátrafelé csúcsban kihúzott és sárgás vagy narancssárgás színű. A hátsó szárny 1-2 mm-rel rövidebb az elülsőnél. A hím szárnya kb. a comb háromnegyedéig, a nőstényé a comb feléig ér. A nőstény szárnyának alsó szélén gyakran egy világos csík húzódik.

Ciripelése halk. Éneke nagyon rövid, kevesebb mint fél másodperces cirpelésekből áll, melyeket a hím egy másodperces szünetekkel akár egy percen keresztül ismétel.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A csinos rétisáska és a karcsú rétisáska hasonlít hozzá.

Elterjedése

[szerkesztés]

Dél-Európában honos a Pireneusoktól egészen Törökországig. Elterjedésének északi határa a La Manche csatornán, Dél-Svájcon és Ausztria Burgenland tartományán át húzódik; Németországból teljesen hiányzik. Magyarországon mindenütt megtalálható, főleg a síkvidékeken gyakori.

Életmódja

[szerkesztés]

Meleg, félszáraz, száraz rétek, legelők, erdei tisztások, sziklás lejtők lakója. Növényevő, főleg különféle füvekkel táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel június végétől októberig találkozhatunk. A nőstények a talajba rakják petéiket, amelyekből áttelelés után május közepétől kelnek ki a lárvák.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]