Japánnaspolya

Japánnaspolya
	A cserjeszerű fa
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Amygdaloideae;
Nemzetség-; csoport:	Maleae;
Alnemzetség-; csoport:	Malinae;
Nemzetség:	Eriobotrya; Lindl.
Faj:	E. japonica;
Tudományos név
	Eriobotrya japonica; (Thunb.) Lindl.
Szinonimák
	Crataegus bibas Lour.; Mespilus japonica Thunb.; Photinia japonica (Thunb.) Benth. & Hook. f. ex Asch. & Schweinf.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Japánnaspolya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Japánnaspolya témájú médiaállományokat és Japánnaspolya témájú kategóriát.

A japánnaspolya (Eriobotrya japonica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.^[1]

Az Eriobotrya rózsanemzetség típusfaja.

Előfordulása

A japánnaspolya eredeti előfordulási területe nem ismert pontosan, azonban nagy valószínűséggel Kína lehetett.^[2]^[3]^[4]^[5] Kína dombos vidékétől egészen eme ország déli felének középső részéig élhetett természetes állapotban.^[6]^[7] Ezt a gyümölcsfát már 1000 év óta termesztik Japánban - valószínűleg emiatt japánnaspolya a növény neve. A köznapi nevében a „naspolya” megnevezés a naspolya (Mespilus) nemzetségből ered, ahová korábban be volt sorolva.^[8]^[9] Manapság az egész világon termesztik gyümölcs- és díszfaként.

Megjelenése

A szóban forgó növény örökzöld cserje vagy kisebb fa. Lombkoronája kerek, törzse rövid és a friss ágai gyapjasak. A fa magassága 5-10 méter is lehet, azonban általában, csak 3-4 méter. Levelei váltakozva ülnek, egyszerűek, 10-25 centiméter hosszúak, sötétzöld színűek, kemények és bőrszerű tapintásúak. A levelek széle fűrészes és sűrűn szőrös. Vastag sárgásbarna kiemelkedések láthatók rajtuk. A fiatal levelek felső felén, még sűrűbbek ezek a kiemelkedések, azonban a kor haladtával a kiemelkedések megritkulnak.^[10]^[11]^[12]^[13] A virágai kicsik, csak 2 centiméter átmérőjűek és 5 szirmúak. A szirmok fehérek. A virágok hármasával, tízesével bugavirágzatokat alkotnak. A gyümölcs ennek megfelelően fürtökben terem; oválisabb körtére emlékeztet. A 3-5 centiméteres gyümölcs kívül sima tapintású és sárga vagy narancssárga, néha vöröses színű. Belül fehér; az íze édes, termesztett változattól függően többé-kevésbé savas. A gyümölcsben általában 3-5 mag ül, de néha 1 vagy akár 10 is lehet.^[14] A virágzási ideje ősszel és kora télen van; a gyümölcsök kora tavasztól egészen kora nyárig érnek meg.

Felhasználása

Ezt a növényfajt világszerte termesztik. Több mint 800 termesztett változatát alakították ki; ezek közül a legkedveltebbek, a 'Gold Nugget' és a 'Mogi' változatok. Habár főleg szubtrópusi növény, a mérsékelt övön díszfaként tartható. A gyümölcse ehető^[15]^[16] vagy alkoholos italok, például gyengébb borok vagy likőrök készítéséhez használható.^[17] A friss levelei és magvai enyhén mérgezőek.

Képek

A növény
Törzse
Levelei
Virágai
Gyümölcsei

Jegyzetek

↑ The Plant List: A Working List of All Plant Species. (Hozzáférés: 2014. április 13.)
↑ Loquat, production and market.. First international symposium on loquat. Zaragoza : CIHEAM Options Méditerranéennes. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
↑ Lin, S., Sharpe, R. H., and Janick, J. (1999). „Loquat: Botany and Horticulture.”. Horticultural Reviews 23, 235–236. o.
↑ Li, G. F., Zhang, Z. K., and Lin, S. Q.: Origin and Evolution of Eriobotrya.. ISHS Acta Horticulturae 887: III International Symposium on Loquat
↑ Zhang, H. Z., Peng, S. A., Cai, L. H., and Fang, D. Q. (1990). „The germplasm resources of the genus Eriobotrya with special reference on the origin of E. japonica Lindl.” 17, 5–12. o, Kiadó: Acta Horticulturae Sinica. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
↑ Loquat Fact Sheet. UC Davis College of Agricultural & Environmental Sciences. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
↑ Flora of China
↑ Japanese Plum / Loquat. University of Florida, Nassau County Extension, Horticulture. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
↑ (2000) „Herbs, Prayer, and Insulin Use of Medical and Alternative Treatments by a Group of Mexican American Diabetes Patients”. The Journal of Family Practice 49 (3). [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
↑ Lindley, John. 1821. Transactions of the Linnean Society of London 13(1): 102, Eriobotrya japonica
↑ Thunberg, Carl Peter. 1780. Nova Acta Regiae Societatis Scientiarum Upsaliensis 3: 208, Mespilus japonica
↑ Ascherson, Paul Friedrich August & Schweinfurth, Georg August. 1887. Illustration de la Flore d'Égypte 73, Photinia japonica
↑ Davidse, G., M. Sousa Sánchez, S. Knapp & F. Chiang Cabrera. 2014. Saururaceae a Zygophyllaceae. 2(3): ined. In G. Davidse, M. Sousa Sánchez, S. Knapp & F. Chiang Cabrera (eds.) Flora Mesoamericana. Universidad Nacional Autónoma de México, México D.F..
↑ Loquat. Hort.purdue.edu. (Hozzáférés: 2013. május 8.)
↑ Wolfram Alpha entry
↑ California Rare Fruit Growers: Loquat, 1997. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
↑ World News - Eriobotrya_japonica. Cosplaxy.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 8.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Loquat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Staub, Jack. 75 Remarkable Fruits For Your Garden. Gibbs Smith (2008). ISBN 978-1-4236-0881-3
Loquat Fruit Facts from the California Rare Fruit Growers Archiválva 2012. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Purdue University Center for New Crops & Plant Products Loquat webpage
Loquat Growing in the Florida Home Landscape, from the University of Florida IFAS Extension Website
Japanese "Biwa Cha" Loquat Tea: Benefits & Traditional Senjiru Brew Method
The Medicinal Benefits of Growing Your Own Remedy: Loquat Tree
Lindley, J. (1821) Transactions of the Linnean Society of London. London 13(1): 102.
USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Eriobotrya japonica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] The Plant List: A Working List of All Plant Species. (Hozzáférés: 2014. április 13.)

[2] Loquat, production and market.. First international symposium on loquat. Zaragoza : CIHEAM Options Méditerranéennes. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

[3] Lin, S., Sharpe, R. H., and Janick, J. (1999). „Loquat: Botany and Horticulture.”. Horticultural Reviews 23, 235–236. o.

[4] Li, G. F., Zhang, Z. K., and Lin, S. Q.: Origin and Evolution of Eriobotrya.. ISHS Acta Horticulturae 887: III International Symposium on Loquat

[5] Zhang, H. Z., Peng, S. A., Cai, L. H., and Fang, D. Q. (1990). „The germplasm resources of the genus Eriobotrya with special reference on the origin of E. japonica Lindl.” 17, 5–12. o, Kiadó: Acta Horticulturae Sinica. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

[6] Loquat Fact Sheet. UC Davis College of Agricultural & Environmental Sciences. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

[7] Flora of China

[8] Japanese Plum / Loquat. University of Florida, Nassau County Extension, Horticulture. (Hozzáférés: 2012. március 20.)

[9] (2000) „Herbs, Prayer, and Insulin Use of Medical and Alternative Treatments by a Group of Mexican American Diabetes Patients”. The Journal of Family Practice 49 (3). [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

[10] Lindley, John. 1821. Transactions of the Linnean Society of London 13(1): 102, Eriobotrya japonica

[11] Thunberg, Carl Peter. 1780. Nova Acta Regiae Societatis Scientiarum Upsaliensis 3: 208, Mespilus japonica

[12] Ascherson, Paul Friedrich August & Schweinfurth, Georg August. 1887. Illustration de la Flore d'Égypte 73, Photinia japonica

[13] Davidse, G., M. Sousa Sánchez, S. Knapp & F. Chiang Cabrera. 2014. Saururaceae a Zygophyllaceae. 2(3): ined. In G. Davidse, M. Sousa Sánchez, S. Knapp & F. Chiang Cabrera (eds.) Flora Mesoamericana. Universidad Nacional Autónoma de México, México D.F..

[14] Loquat. Hort.purdue.edu. (Hozzáférés: 2013. május 8.)

[15] Wolfram Alpha entry

[CRFG-16] California Rare Fruit Growers: Loquat, 1997. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 14.)

[17] World News - Eriobotrya_japonica. Cosplaxy.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]