Ugrás a tartalomhoz

Fakó galambgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Epeízű galambgomba szócikkből átirányítva)
Fakó galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Faj: R. fellea
Tudományos név
Russula fellea
(Fr.) Fr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakó galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó galambgomba témájú médiaállományokat és Fakó galambgomba témájú kategóriát.

A fakó galambgomba vagy epeízű galambgomba (Russula fellea) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, Európában és Ázsiában honos, főleg bükkösökben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fakó galambgomba kalapja 3-6 (8) cm széles, alakja fiatalon félgömbös, majd laposan kiterül, közepe bemélyedő lehet. Színe világossárga, fakóokker, okkerbarnás; színezete egységes, esetleg a szélénél világosabb. Felülete nedvesen tapadós, fénylő; szárazon matt. Széle röviden bordás. Húsa fehéres, viszonylag kemény, törékeny. Szaga édeskés-savanykás, íze égetően csípős.

Lemezei ritkák, tönkhöz nőttek, féllemeze alig van. Fiatalon krémszínűek, később piszkos krémokkeresek.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, felülete hálózatosan tüskés, mérete 7-9 x 6-7 µm.

Tönkje 3-7 cm magas és max. 2 cm vastag. Alakja hengeres, elgörbülhet. Színe fiatalon fehér, később halvány kalapszínű. Felülte ráncolt, belül üreges.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A sárgás galambgombáktól (fakósárga galambgomba, élénksárga galambgomba) szaga és sárgás lemezei alapján különíthető el.

A fakó galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Ázsiában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet.

Lomberdőben (főleg bükkösökben, ritkábban tölgyesekben), ritkán fenyvesekben, luc alatt található meg. Különösebb talajigénye nincs. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]