Enolát
Az enolát a karbonilcsoport melletti alfa szénatom deprotonálásával keletkező anion, az enolok anionja. Ritkán izolálják, azonban gyakran használják reagensként szerves szintézisekben.[1][2][3][4]
Például az acetonról egy bázis enolát anion képződése közben protont képes lehasítani.
Az enolát anion rezonanciastabilizált, ezért az alfa-hidrogén savas:
Az enolát anionok immóniumionokkal a Mannich-reakcióban reagálnak.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Metal Enolates as Synthons in Organic Chemistry, PATai's Chemistry of Functional Groups. DOI: 10.1002/9780470682531.pat0423 (2010). ISBN 978-0-470-68253-1
- ↑ (1989) „The ester enolate-imine condensation route to .beta.-lactams”. Chemical Reviews 89 (7), 1447–1465. o. DOI:10.1021/cr00097a003.
- ↑ (2006) „Organolithium Reagents in Pharmaceutical Asymmetric Processes”. Chemical Reviews 106 (7), 2596–2616. o. DOI:10.1021/cr040694k. PMID 16836294.
- ↑ (2020) „New Developments of the Principle of Vinylogy as Applied to π-Extended Enolate-Type Donor Systems”. Chemical Reviews 120 (5), 2448–2612. o. DOI:10.1021/acs.chemrev.9b00481. PMID 32040305. PMC 7993750.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Enolate anion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
