Ugrás a tartalomhoz

Kisvaskút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eisenhüttl szócikkből átirányítva)
Kisvaskút (Eisenhüttl)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangKukmér településrésze
JárásKukmér
Alapítás éve1576
PolgármesterFranz Hoanzl (ÖVP)
Irányítószám7543
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 19″, k. h. 16° 11′ 57″47.105278°N 16.199167°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 19″, k. h. 16° 11′ 57″47.105278°N 16.199167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvaskút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisvaskút (németül: Eisenhüttl, horvátul: Jezero, Jezerjani) Kukmér településrésze, egykori önálló falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Németújvártól 12 km-re északnyugatra, a Zickenbach partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 16. század közepén alapították, amikor Batthyány Ferenc horvátországi birtokairól származó horvátokat telepítettek ide. Első írásos említése 1576-ban történt. Nevét a területén fakadó vastartalmú ásványvíz forrásokról kapta. A németújvári uradalomhoz tartozott.

Vályi András szerint " JESZERO. Vas műhely Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, fekszik Kukmerhez nem meszsze, ’s ennek filiája."[1]

Fényes Elek szerint " Eisenhüttel, (Jezero), horvát falu, Vas vgyében, 132 kath. lak. A németujvári urad. Tartozik. " [2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vaskut, 58 házzal és 441 r. kath. és ág. ev. vallásu, horvát- és németajku lakossal. Postája Kukmér, távirója Német-Ujvár. A községben három ásványvíz-forrás van. Határában azelőtt kb. 35 hold terjedelmű volt. Kath. temploma 1797-ben épült.."[3]

1910-ben 389, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1971-ben közigazgatásilag Kukmérhoz csatolták.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

[szerkesztés]