Tengerisünök

Tengerisünök
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Tüskésbőrűek (Echinodermata);
Altörzs:	Echinozoa;
Osztály:	Tengerisünök (Echinoidea); (Leske, 1778)
Alosztályok, öregrendek és rendek:
	Euechinoidea Atelostomata Cassiduloida; Spatangoida; ; Diadematacea Diadematoida; Echinothurioida; Pedinoida; ; Echinacea Arbacioida; Echinoida; Phymosomatoida; Salenioida; Temnopleuroida; ; Gnathostomata Clypeasteroida; Holectypoida; ; ; Perischoechinoidea Cidaroidea Cidaroida; ; ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát.

A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.

Származásuk, elterjedésük

Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.

Megjelenésük, felépítésük

Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.^[1]

A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.

Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.

Életmódjuk, élőhelyük

Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.