Duna-völgyi-főcsatorna
Duna-völgyi-főcsatorna | |
Báger | |
![]() | |
A csatorna Érsekcsanádnál | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Forrás | Dabas-Sári, Duna–Tisza-csatorna |
![]() | |
Torkolat | Baja, Duna |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-völgyi-főcsatorna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Duna-völgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába.
Leírása[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna%2C_Baja.jpg/260px-Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna%2C_Baja.jpg)
A csatorna szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy pedig szélesebb. Mélysége: 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínaras, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon pedig fák szegélyezik.
Története[szerkesztés]
Az 1900-as évek elején indult meg belvizek levezetésére a belvízmentesítő csatornahálózat építése. A Duna-völgyi-főcsatorna építését 1912-ben kezdték meg Bajánál, és 1929-re készült el. A Ráckevei (Soroksári)-Duna folyócsatornázását követően az 1930-as évek elején kezdődött meg a Soroksári Duna-menti belvízrendszer kiépítése. A Duna–Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas közti 22 km hosszú szakasza pedig 1947-49-ben főleg vízellátási célból épült meg.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna_zsilip%2C_Baja.jpg/260px-Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna_zsilip%2C_Baja.jpg)
A kiépült Duna-völgyi vízrendszerrel megtörtént Magyarország egyik utolsó mocsárvilágának lecsapolása is. A vízrendszer hiányosságai azonban az 1936-os, majd az 1940-1942 évi rendkívüli belvizes időszak során megmutatkoztak. 1942-ben például 170.000 ha-on okoztak vízkárt. A főcsatorna szűk mederszelvénye és a hosszú gravitációs levezetés szükségessé tette árapasztó csatornák és belvízátemelő szivattyútelepek építését is. A Duna-völgyi-főcsatorna torkolati szivattyútelepét Bajánál 1972-ben helyezték üzembe, majd 2002-ben sor került bővítésére is. A szivattyútelep 11,0 m3/s teljesítményével magas dunai vízállásoknál is biztosítja a belvíz levezetését.
A belvízmentesítésre kiépített csatornahálózatot az 1950-es évek végétől fokozatosan kettős működésűvé alakították át, azaz öntözővíz szolgáltatásra is alkalmassá tették.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/L%C3%A9gifot%C3%B3%2C_a_Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna_torkolata_a_Dun%C3%A1n%C3%A1l._Fortepan_76709.jpg/260px-L%C3%A9gifot%C3%B3%2C_a_Duna-v%C3%B6lgyi-f%C5%91csatorna_torkolata_a_Dun%C3%A1n%C3%A1l._Fortepan_76709.jpg)
Települések a csatorna mellett[szerkesztés]
- Kunpeszér
- Kunszentmiklós
- Kunadacs
- Szabadszállás
- Fülöpszállás
- Kiskőrös
- Hajós
- Érsekhalma
- Császártöltés
- Nemesnádudvar
- Sükösd
- Baja