Dunai gőte
Dunai gőte | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rajz az állatról
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dunai gőte témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai gőte témájú médiaállományokat és Dunai gőte témájú kategóriát. |
A dunai gőte (Triturus dobrogicus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj. Korábban a közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) alfajaként tartották számon.[1][2][3][4]
A kétéltűek közül az egyik legnagyobb természeti értékű faj.[5]
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna területén honos. Síkvidéki nedves bokrosok, erdőszélek és ligetek lakója. A Duna és Tisza folyók mentén, az Alföld több helyén, a Dunántúli-középhegységben, a Soproni-hegységben és Dél-Dunántúlon, ártereken fordul elő többnyire holtágakban és kubikgödrökben. Akár lakott területeken is megjelenhet.[5][6]
Megjelenése
[szerkesztés]Mérete 13–16 centiméter közötti. Megjelenésében karcsúbb testű, mint a tarajos gőte és a hímek taraja és háta is világosabb színű. Testéhez képest feje kicsinek és lábai rövidnek tűnnek. Hátszíne zöldes-barnás árnyalat között váltakozik. Az arcon, a testen, a has és az oldalak határán fehér pettyezést visel. Jellegzetes taraja a fejének közepétől egészen a farkáig ér és szakadozottsága a háta közepén átvált sima élre.[6] A nőstények robusztusak, sötétebbek, mint a hímek. Más gőtéinkhez hasonlóan, a dunai gőte nőstényei sem viselnek tarajt.
Életmódja
[szerkesztés]Életmódjának aktív szakasza márciustól novemberig tart. Tavasszal a telelőhelyét elhagyja és a szaporodási helyére vonul. A párzás április, május hónapokban történik és elhúzódhat júniusig.[6] Tápláléka férgekből, csigákból és ízeltlábúakból, valamint azok lárváiból áll. A kifejlett állatok elhagyják a vizet és telelni októberben vonulnak.
Szaporodása
[szerkesztés]Nászidőszakban a farka közepén fehéres kékes árnyalat figyelhető meg.[6] A nőstény 200-400 petét rak. A lárvák két és fél hét után kelnek ki, 3 hónap múlva alakulnak kifejlett állattá és elhagyják a vizet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 'Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903). Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2015. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
- ↑ (2011) „Unraveling the rapid radiation of crested newts (Triturus cristatus superspecies) using complete mitogenomic sequences”. BMC Evolutionary Biology 11 (1), 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-11-162. ISSN 1471-2148. PMID 21672214. PMC 3224112.
- ↑ (2009) „Multiple nuclear and mitochondrial genes resolve the branching order of a rapid radiation of crested newts (Triturus, Salamandridae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (2), 321–328. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.03.024. ISSN 1055-7903. PMID 19348957.
- ↑ (2014) „Data concatenation, Bayesian concordance and coalescent-based analyses of the species tree for the rapid radiation of Triturus newts”. PLoS ONE 9 (10), e111011. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111011. ISSN 1932-6203. PMID 25337997. PMC 4206468.
- ↑ a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009. 22. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
- ↑ a b c d Dunai Gőte. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. augusztus 14. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- Greenfo.hu
- Az MME adatlapja - magyar neve
- Szalamandrafélék
- Kétéltűfajok
- A Kárpát-medence kétéltűi
- Magyarország kétéltűi
- Ausztria kétéltűi
- Bosznia-Hercegovina kétéltűi
- Bulgária kétéltűi
- Horvátország kétéltűi
- Csehország kétéltűi
- Moldova kétéltűi
- Románia kétéltűi
- Szerbia kétéltűi
- Szlovákia kétéltűi
- Ukrajna kétéltűi
- Montenegró kétéltűi
- A palearktikus ökozóna élővilága